×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Kinek kell fizetni a klímasemlegesség elérését?

 

Az uniós javaslat akár havi 20 ezer forinttal is megterhelheti a családok költségvetését, ezért lenne fontos, hogy a klímavédelem költségeit a klímaromboló cégek fizessék. Litkei Mátéval, a Mathias Corvinus Collegium Klimapolitikai Intézetének igazgatójával a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélgettek.

 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

Orbán Viktor szerint a klímavédelem költségeit a klímaromboló, nagy cégeknek kell megfizetniük, azonban az Unióban vannak olyan csoportok is, akik az emberekkel, a családokkal fizettetnék meg ezeket a költségeket.

Már április végén döntés született arról, hogy a korábbi 40 százalékos cél helyett 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az Európai Unióban. Az azonban, hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni a tagállamok szintjén az még nem tisztázott, júliusban kerülnek az asztalra a konkrét javaslatok.

A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a közlekedésre és az ingatlanokra is kiterjesztenék a kibocsátási kereskedelmi rendszert. Ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy adót vetnének ki az üvegházhatású gázok kibocsátása után, amelyet vagy a lakosoknak, vagy az államnak kellene fizetnie.

Az ingatlanok megadóztatásával egy rendkívül igazságtalan helyzet állhat elő, mivel a rossz energiahatékonyságú ingatlanokban jellemzően rossz anyagi helyzetű emberek laknak, így nekik kellene megfizetniük a klímavédelem árát.

A rendszer akkor is igazságtalan lenne, ha a tagállamok fizetnének, mert a kevésbé tehetős államoknak kellene többet fizetniük.

Európában ez a törésvonal tehát a gazdag és a szegényebb országok között feszül. A nagyobb, fejlettebb gazdaságú országok jellemzően nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátással is rendelkeznek, például Németország a legnagyobb kibocsátó Európában.

„Az olyan országoknak, mint Németország az az érdeke, hogy az a költség, ami a klímaváltozással kapcsolatos gazdasági átállással jár, az eloszoljon az Európai Unióban, és lehetőleg minél nagyobb részt fizessenek azok az országok, akik egyébként, mint Magyarország, jól állnak az átállásban, hiszen mi már 2018-ban 33 százalékot tudtunk csökkenteni” – mondta el a szakértő.

Érdekesség, hogy Németországban egyébként az a típusú álszentség is jellemző sokszor, hogy valaki a klímaváltozás nagy szószólója, de azért nagyon sokat utazik a Porsche-jével.

A becslések szerint csak Magyarországon a 2030-as klímacélok eléréséhez a GDP 2,5 és 4,8 százalék közötti részére lesz szükség évente, ez körülbelül annyi, mint amennyit egészségügyre, vagy oktatásra költünk.

Kérdés, hogy ezeket a jelentős összegeket miből tudják majd kifizetni az országok. Az Európai Unió költségvetése jelenleg csupán a 20 százalékát fedezi az átállás költségeinek, a többit jelen pillanatban a tagállamok saját költségvetésből kellene, hogy finanszírozzák.

„A miniszterelnök úr legutóbbi brüsszeli bejelentkezésekor azt mondta, hogy ez körülbelül 20 ezer forint többletköltséget jelentene havi szinten, amit a családoknak kellene megfizetni”

– hangsúlyozta Litkei Máté.

A címlapfotó illusztráció.