×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak – Kék bolygó, Áder János podcastja

 

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg – többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Áder János felidézte: egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban. Radics Kornélia ezt megerősítve elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a világon 1,1 Celsius-fokos, a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés.

Az államfő megjegyezte: 20 éve nem volt ilyen hűvös az április, mint idén, és a május is meglehetősen hűvös, csapadékos volt. Miközben az elmúlt években ahhoz szoktunk, hogy a május már inkább nyári hónapnak számított. Ezért felmerül a kérdés, hogy

miközben klímaváltozásról beszélnek, hogy lehet mégis hűvös a tavasz.

Radics Kornélia megjegyezte, hogy az elmúlt két évben is hűvös volt a május. 2018-ban viszont kiemelten meleg volt a tavasz, ez pedig az időjárás szélsőségességét erősíti - tette hozzá.

A beszélgetés során arra is magyarázatot adtak, mi okozza, hogy míg a Kárpát-medencében áprilisban, májusban hűvös időjárás volt, addig ugyanezen időszakban az Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok dőlnek meg.

E szerint ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a hideg levegőt az Északi-sarkkör felett. Ha viszont ez valamilyen okból meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul és ez okozza a különböző váratlan időjárási helyzeteket például Európában.

Közérthetőbben olyan ez, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitva hirtelen kiszabadul a hideg levegő és a meleg levegő pedig máshol keres utat magának.
Radics Kornélia megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés valóban felgyorsult. Kiemelte:

sokkal gyakoribb és intenzívebb változások jellemzik az időjárást, s ez szélsőségekben jelentkezik.

Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. Azt mondta: a csapadék mennyiségében nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le.

A meteorológiai szolgálat elnöke elmondta, hogy az éghajlatváltozás okozói között az üvegházhatású gázokról, s leggyakrabban a szén-dioxidról beszélnek. Pedig a metán és a víz szerepe is fontos. Ráadásul a metán sokkal komolyabb bajt idézhetne elő.

Azért a szén-dioxid van mégis a középpontban, mert míg a víznek hét nap, a metánnak kilenc év a légköri tartózkodási ideje, addig a szén-dioxidnak körülbelül 150 év.

Áder János „időzített bombaként” említette, hogy

a Föld fagyott rétegei alatt lévő metán a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen kitörhet.

Ezt Radics Kornélia valós veszélynek nevezte, s elmondta: ezért figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj) olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe jutása.

Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok számára az óceáni áramlások jelentik az „időzített bombát”. Az óceáni vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy a kontinensen miként alakul az időjárás.

A hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és változik a savassága. Ha pedig változik a víz koncentrációja, akkor akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat – emelte ki, hozzátéve:

ennek felbecsülhetetlen következményei lehetnek.

Áder János szerint a lényeg, hogy nem négy–öt éves ciklusban, nem egy választási ciklusban, hanem évtizedekben, évszázadokban előre kell gondolkodni ahhoz, hogy a nagyobb bajt el lehessen kerülni. A meteorológiai szolgálat elnöke ehhez hozzátette: térben is „határtalanul” kell cselekedni, nem nemzeti, csak globális szinten lehet válaszokat találni.

A címlapfotó illusztráció.