×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

53 millió tonna elektronikus hulladék lesz megunt mobiljainkból, laptopjainkból és más eszközeinkből

 

Mobiltelefon, laptop, háztartási eszközök. Csak néhány olyan termék, amelyek tartós fogyasztási cikkek, azonban gyakran korábban válunk meg tőlük, mint ahogy azt még a vásárlásukkor tervezzük. A nemzetközi statisztikák szerint egyre több elektromos hulladék termelődik világszerte.

Az ENSZ Global E-Waste Monitor 2020-as kutatása szerint mintegy 53 millió tonna elektronikai hulladékot állítunk elő globálisan, és ez azt jelenti, ha a Föld teljes népességére ezt leosztanánk, akkor fejenként több mint hét kilogramm ilyen elektronikai hulladék keletkezik minden egyes évben – fogalmazott Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.

Majd hozzátette: az európai adatok azt mutatják, hogy mintegy 9,5 millió tonna elektronikai hulladékot állítunk elő minden évben Európai szinten, és ehhez Magyarország mintegy 240 ezer kilogrammal járul hozzá.

Számos árucikk minősége, tartóssága csökkent, és egyre kevésbé javítható. Az egyes termékeket a gyártói eleve úgy tervezik meg, és úgy gyártják le, hogy ezek korábban avuljanak el, mint ahogy az a természetes elhasználódásból következne, és ezeknek a javítása körülményes legyen vagy egyáltalán ne legyen megoldható – magyarázta Litke Máté.

A javítás sokszor már a termékek gyártásakor lehetetlenné válik, ennek egyik oka a felgyorsult piaci trendekben keresendő.

Olyan alkatrészek romlanak el, amiket nem lehet kijavítani, kicserélni, mert mondjuk, egybe van öntve a szerkezettel, vagy olyan drága, vagy olyan távolról érkezik, vagy egyszerűen a szakemberek nem állnak rendelkezésre” – mondta Haraszti Anikó fogyasztóvédelmi szakértő.

Ez annak köszönhető egyébként, hogy nagyon sok termékünk van, nem csak tízféle mosógép közül, hanem százféle mosógép közül lehet választani – tette hozzá a fogyasztóvédelmi szakértő.

Biztató jel viszont, hogy az utóbbi időben egyre tudatosabbak a fogyasztók. Ezt kutatások is bizonyítják.

Litkei Máté elmondta, hogy „a Klímapolitikai Intézet a Századvéggel együttműködésben végzett egy reprezentatív közvélemény-kutatást, amelynek az eredménye az volt, hogy a válaszadók mintegy 85 százaléka számolt be arról, hogy egyre gyakrabban találkozik olyan termékekkel, amelyek miután elromlanak, nem javíthatók. Ezzel párhuzamosan mintegy 72 százalékuk azt mondta, hogy az ő preferencia sorrendjében előrébb van a termékek tartóssága az árnál. És azok is ezt a válaszlehetőséget jelölték, akik magukat rosszabb jövedelmi körülmények közé sorolták.

Az elmúlt időszakban több olyan jogszabály is életbe lépett Magyarországon, amely a hulladékcsökkentés irányába mutat. Ennek egyik fontos eleme, hogy a kormány idén januárban szigorította a jótállás, szavatosság szabályait.

Január elseje előtt, a tavalyi évig egy év volt a kötelező jótállás minden tízezer forint fölötti termékre, viszont január elsejétől a tízezer és százezer forint közötti termékekre maradt egy év, a százezer fölötti termékekre, de 250 ezer forintnál olcsóbb termékekre két év, és a 250 ezer forintnál drágább termékekre pedig már 3 év a kötelező jótállás. Ezzel nem titkolt cél volt a fenntarthatóság is, a fogyasztóvédelmi jogok erősítése mellett a környezetvédelem is” – fogalmazott Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Ezzel a jogszabállyal közvetett módon arra ösztönzik a gyártókat, hogy tartósabb termékeket gyártsanak.

Nagyon sokszor jelenik meg a fogyasztóvédelmi rendszerben, hogy sokszor hónapokig van szervizben a termék, és inkább úgy döntenek a fogyasztók, hogy nem javíttatják meg, nem élnek a fogyasztói jogaikkal, hanem inkább vesznek egy új terméket, ezért a javítási, illetve a cserehatáridők is változtak – tette hozzá az államtitkár.

Új szabály, hogy ha 15 napon belül nem tudja javítani a terméket, akkor arról a fogyasztót értesítenie kell, hogy meghaladja a 15 napot a javítási határidő, és ha a 30. napon sem tudja kijavítani, akkor onnantól kötelező lesz a termék cseréje, itt bevezettünk egy 30 napos javítási határidőt” – magyarázta keszthelyi Nikoletta.

A cserealkalmakra vonatkozóan pedig azt vezettük be, hogy háromszori javítás után a negyedik alkalomra már kötelező lesz a csere

– tette hozzá.

Emellett egy március elsejével hatályba lépett jogszabály a kormány hatáskörébe utalja azon cserealkatrészeknek a meghatározását, amelyeket a gyártók kötelesek biztosítani a termékükhöz.


Címlapfotó: M1