×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„A magyar klímasemlegességi cél összhangban áll a tudomány által megkövetelt elvárásokkal”

 

Több mint háromszáz kutató vett részt az Éghajlatváltozás Konferencián, az online tudományos tanácskozáson, melyen a szakértők összegezték a klímaváltozás okozta problémákat és kihívásokat.

Április 22. a Föld napja. Százhetvenöt országban számos eseménnyel hívják fel a figyelmet minden évben bolygónk természeti környezetének megóvására. Fantasztikus az a sokszínűség, amely világunk élő és élettelen természeti kincseit jellemzi, és amit az emberi tevékenység és a klímaváltozás együttesen veszélyeztet napjainkban – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

Hosszútávon a negatív trendeknek szeretné útját állni az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia. Az április 12-e és 15-e között

a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület által megrendezett online esemény fő célja az volt, hogy feltérképezze, és összefogja a klímaváltozással foglalkozó hazai tudományos közösséget és az eredményeket, valamint előkészítse az Első Nemzeti Értékelő jelentés megalkotását.

Áder János köztársasági elnök videóüzenetben üdvözölte a résztvevő kutatókat, és így nyilatkozott az eseményről: „Időszerű, hiszen öt évvel a Párizsi Megállapodás után, ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában. Reményt keltő, mert tudjuk, ha azt a tudást, amit Önök felhalmoztak, cselekvésre váltjuk, még el tudjuk kerülni a legnagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert Önök most azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat” – fogalmazott Áder János, köztársasági elnök.

Az államfő a konferencia fővédnökeként egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában.

Ma, amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba” – mondta Áder János.

Majd hozzátette: „a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Önök arra vállalkoznak, hogy az éghajlati kényszerektől, a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre válaszolnak. Mindannyiunk érdeke, hogy munkájuk eredményes legyen”.

A négynapos online konferencián több mint háromszáz szakértő összegezte a klímaváltozás okozta problémákat és kihívásokat.

A rendezvény védnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában kitért a többi között a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv egyes kiemelt elemeinek ismertetésére is.

Ugye azt vállaltuk, hogy 2020 június elsejével megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását. Ezt megkezdtük. Ez zajlik, létrehoztuk ennek a környezetét. Az első etapban 14 milliárd forintot költöttünk erre, ebben az évben ezt még 25 milliárd fogja követni. Itt az a feladat, hogy az elmúlt 30- 50 évben lerakott illegális hulladékot elszállítsuk, és próbáljunk olyan megoldásokat találni, hogy ezek ne keletkezzenek újra” – fogalmazott Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter.

A miniszter azt is kiemelte, hogy a magyar klímasemlegességi cél összhangban áll a tudomány által megkövetelt elvárásokkal, és a kormány támogatja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület működését. A konferencia jó alkalmat teremtett az eltérő tudományterületek közötti párbeszédre.


Címlapfotó: M1