×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szénszivárgást okozhat az éghajlatvédelmi szabályok bevezetése

 

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából tanulmányt készített az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének működéséről, valamint arról, hogy az európai zöld megállapodás (Green Deal) által kitűzött kibocsátási célok elérhetőek-e, és ha igen, mely eszközökkel. Az elemzés keretében továbbá becslést készítettek arra vonatkozóan is, hogy az ipar dekarbonizációja milyen várható gazdasági hatásokkal jár az övezet egészére vonatkozóan.

A 2018-ban elfogadott célok szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es kibocsátáshoz képest az Európai Unióban. Ennek megfelelően készültek el az egyes országok nemzeti energia- és klímatervei. Időközben azonban az Európai Parlament és a Bizottság ambíciói fokozódtak, és a célok emelkedtek: 40 százalékról 55 százalékra.

Az éghajlatvédelmi szabályozások bevezetésére vagy kiterjesztésére vonatkozóan a legfőbb ellenérv a szénszivárgás megjelenése. Ez két esetben valósulhat meg: ha a beavatkozás hatására az adott vállalat fizikailag kitelepül egy lazább szabályozással jellemezhető országba, vagy ha a magasabb CO2-tartalommal jellemezhető termékek importja megemelkedik.

A szénszivárgás problémája nyomán a Századvég elemzői becslést végeztek arra vonatkozóan, hogy Magyarország, illetve az Európai Unió esetében milyen gazdasági hatással járna, ha az ipari ágazatokban működő cégek 10 százaléka a környezetvédelmi előírások szigorodása nyomán külföldre helyezné termelését, vagyis ha megvalósulna a szénszivárgás.

Számításaik szerint Magyarországon a közúti járműgyártás ágazat kitelepülésének lenne a legnagyobb nemzetgazdasági hatása: az ágazat 10 százalékának kitelepülése a nemzetgazdasági GDP-t 0,63 százalékkal csökkentené.

A Századvég elemzése szerint hazai szemszögből az ambiciózus klímacélok ahhoz vezethetnek, hogy egyes alapanyaggyártók költségei számottevően emelkedhetnek az EU-ban. A szigorodó környezetvédelmi szabályozás pedig a szénszivárgás erősödését eredményezheti, amely már érdemi hatást gyakorolhat az Unió és benne Magyarország gazdasági teljesítményére.

Az elemzés javaslatot tesz egy kiegyenlítő mechanizmus bevezetésére, aminek lényege, hogy az importőrök olyan plusz költségtétellel szembesüljenek, amely megegyezik azzal, mint ha a terméket belföldön állították volna elő az Európai Unió szén-dioxid-kereskedelmi rendszerének hatálya alatt. Ennek megfelelően az import karbontartalma után meg kellene fizetniük a mindenkori karbonkvóta piaci árát.

A teljes tanulmány itt olvasható el.

A címlapfotó illusztráció.