×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tudja, hogy mi okozza a jégkorszakokat?

 

Bár napjaink egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés, valójában most is éppen egy jégkorszakban élünk.

Bolygónkon már többször előfordult, hogy a globális hőmérséklet lecsökkent, és a kontinenseket jég borította el. A Föld eddigi 4,5 milliárd éves története során öt nagy jégkorszakot ismerünk – ezeknek a nagy eljegesedéseknek az okait járta most körül a Discovery tudományos magazin.

A legutolsó jégkorszak 2,5–3 millió évvel ezelőtt kezdődött, és még mindig tart. Egyrészt ez azért is igaz, mert geológiai értelemben akkor beszélünk jégkorszakról, ha a Földön a sarkokat állandó jégtakaró borítja. Ez pedig napjainkban is így van, még ha a jég mennyisége kisebb is, mint mondjuk tízezer évvel ezelőtt.

Másrészt a nagy jégkorszakok sem egységesen hidegek, ezeken belül is vannak rövidebb, meleg időszakok, amiket interglaciálisoknak neveznek. Ezek a melegebb periódusok akár több tízezer évig is eltarthatnak, a jelenlegi például nagyjából tízezer évvel ezelőtt kezdődött.

A jégkorszakokat leginkább csillagászati jelenségek okozzák. A Föld tengely körüli forgása és a Nap körüli keringési pályája jellemzően állandó, azonban időnként megváltozik egy kicsit. A tengelyferdeség és a Nap sugárzásának ez a változása elegendő lehet ahhoz, hogy kevesebb napfény jusson a Föld bizonyos területeire, ami miatt a jégsapkák hízni kezdhetnek. Az eljegesedéshez nem is feltétlenül extrém hideg tél kell, inkább a hűvös nyár a fontos, hogy a télen hullott hó ne olvadjon el nyáron.

Azonban ismert, hogy nemcsak a csillagászati jelenségek hatnak a Föld hőmérsékletére, hanem az óceáni áramlatok és a légkör szén-dioxid-tartalma is szerepet játszanak benne.

A jégkorszakok alatt az óceánok körforgása lelassul, és emiatt sok szén-dioxid csapdába esik az óceánok mélyebb vízrétegeiben. Ezzel szemben, ha a Föld pályája megváltozik, és újra több energiát kap, akkor az óceánok felmelegednek, a jégsapkák pedig olvadni kezdenek. Ilyenkor az óceánok körforgása felgyorsul, ami pedig szén-dioxidot szabadíthat fel, ami tovább fokozza a melegedést. Ezért lehet az, hogy a felmelegedés sokkal gyorsabb, mint a lehűlés.

A jégkorszakról sokaknak a mamutok jutnak az eszükbe. Észak-Spanyolországban az utolsó glaciális alatt még gyapjas orrszarvúak, jávorszarvasok és barlangi oroszlánok is éltek (Fotó: Wikipédia)

Az ismereteink szerint földtörténeti léptékben közel lehetünk a jelenlegi interglaciális végéhez, tehát egy hidegebb periódusnak kellene követnie a mostanit. A globális felmelegedés azonban biztosan megakadályozza ezt a lehűlést.

Tehát ha a jelenlegi globális felmelegedés okai nem léteznének, akkor lehet, hogy egy jégkorszakkal kellene szembenéznünk. Ez is problémákat okozna az emberi társadalom számára, azonban biztosan kisebb veszélyt jelentene, mint a mostani felmelegedés. A lehűlés sokkal lassabb folyamat, évezredekig is eltart, ezért könnyebb lenne hozzá alkalmazkodni. Ezért ha csillagászati okokból el is kezdődne a jövőben a lehűlés, az annyira lassú lenne, hogy hosszú évekig alig lehetne észrevenni.

A mi lenne, ha kérdésnek ebben az esetben sincs sok értelme, de az biztos, hogy ha éppen nem egy jégkorszakban élnénk, akkor az üvegházhatású gáz kibocsátásának már a mostaninál is sokkal súlyosabb következményei lennének.

A címlapfotó illusztráció.