×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Megoldódott a grönlandi „sötét zóna” rejtélye

 

Megoldották az egyre csak növekvő „sötét zóna” rejtélyét Grönland olvadó jégtakaróján.

A különös jelenséget a szétfújta foszfor miatt virágzásnak induló algák váltották ki. A kutatók megállapítása szerint a jégen fújt foszforban gazdag por lehetett a jelenség kulcsa.

Grönland rendelkezik a világ második legnagyobb jégtakarójával, körülbelül 1,71 millió négyzetkilométer terül el, a terület háromszorosa Texasnak – írta a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

A jégtakaró azonban mostanra egyre kisebb, visszahúzódó állapotban van, és évente 500 gigatonna (500 milliárd tonna) jeget veszít – olvashatjuk a LiveScience oldalán.

A nyári hónapokban a jégtakaró nyugati szakaszának egy része ragyogó fehérből tintaszürkéve változik,

mivel az algák a felszínen virágoznak. 2000 óta ezek a virágzások egyre nagyobbak lettek, ami a „sötét zóna” (dark zone) tágulását eredményezte a kutatók nyilatkozata szerint.

A sötét zóna azért ad aggodalomra okot, mert a jég sötétebb színe csökkenti a napfény mennyiségét, amelyet visszatükröz, így a jégtakaró több hő vesz fel. Azonban mindeddig rejtély maradt, hogy mi váltja ki ezeket az algavirágzásokat.

Nagyon sok változékonyságot tapasztalunk a jégtakaró felszínén kialakuló virágzásokban” – mondta Jenine McCutcheon, az ontariói Waterloo Egyetem mikrobiológusa és az eredmények tanulmányának ismertetője.

Többet akartunk tudni arról, hogy mi a növekedésüknek az oka” – tette hozzá.

Az Északi-sark napsütés nélküli téli hónapjaiban a jégalga alvó állapotban marad a jég mélyén. Tavasszal a jég olvadásával ezek az algák lassan a felszínre vándorolnak. Amikor a felszínre érnek, az Északi-sark nyara 24 órás napfényt biztosít a fotoszintézishez és a növekedéshez. Az algák általában zöldek, de állandó napfény hatására sötét színű fényvédőket hoznak létre, hogy megvédjék magukat a káros ultraibolya sugaraktól.

Ez elsötétíti a jeget, így az több napfényt nyel el.

De a napfény önmagában nem tűnt elegendőnek ahhoz, hogy a kutatók által látott kiterjedt virágzást kiváltsa.

Miután a kutatók elemezték a felszínről gyűjtött mintákat,

„kiderült, hogy a foszfor a legfontosabb tápanyag az algák számára”

mondta a Jim McQuaidnak, az angliai University of Leeds klímatudósa.

A jég olvadása a területen több hidroxilapatitban gazdag kőzetet is feltár, ezáltal növelve a rendelkezésre álló foszfort. Tehát az algavirágzás a pozitív visszacsatolási hurok része: A megnövekedett jégolvadás magasabb foszforbevitelhez vezet, amely ösztönzi az alganövekedést, ami viszont tovább növeli a jégolvadást.

„Ez a fajta folyamat a jövőben is folytatódni fog, kétség nem fér hozzá” – mondta McQuaid a felgyorsult olvadásra utalva.

Most, hogy a tudósok teljesen megértették a „sötét zóna” jelenségét, pontosabban meg tudják jósolni, hogy a grönlandi jégtakaró milyen gyorsan olvad.

Ha meg tudjuk mérni a környezetben lévő foszfor mennyiségét, lehetséges, hogy ezt lefordíthatjuk az alganövekedés becsült értékévé, és lehetőség nyílik számunkra, hogy pontosabban ellenőrizzük a jég olvadásának sebességét” – mondta McCutcheon.

A címlapfotó illusztráció.