×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Számos magyar felfedezés vitte előre a környezetvédelmet 2020-ban is

 

Magyarokhoz köthető környezetbarát és fenntarthatóságot segítő felfedezésekből 2020-ban sem volt hiány. Az M1 Kék bolygó című adásában ezeket vették sorra.

  • Ultrahanggal is befolyásolni lehet a növények fejlődését.
  • A környezetbarát mezőgazdasági növénytermesztést segítő felfedezés.
  • A borospalackok környezeti hatásait vizsgálták, az üveg lebomlási ideje körülbelül egymillió év.
  • Magyar kutatók fejtették meg az ősi rejtélyt, a vízirovarok vízfelszínnek vélik a gyantát.
  • A madarak tápcsatornájában utazhat az ikra.
  • Kiderült, hogyan kerülnek halak az elszigetelt vizekbe.

Csak néhány emlékezetes cím, mondat, azokról a környezetvédelmet és fenntarthatóságot is érintő 2020-as vizsgálatokról, felfedezésekről, amelyek magyar kutatókhoz köthetők.

Ultrahanggal a jó termésért?

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai azt is kutatják, hogy a növények fejlődését miként befolyásolja a hang. A vetőburgonya ultrahangos kezelésével ugyanis jelentősen növelhető a termés mérete és mennyisége.

Az ultrahangos kezelésnek az elsődleges pozitívuma, hogy nem génmódosítással történik, nem juttatunk ki semmilyen egyéb olyan káros kemikáliát, ami a későbbiekben nem bomlik le vagy csak nagyon hosszú idő után bomlik le.

Gyakorlatilag ez az ultrahang megtalálható a természetben, ugyanakkor a növény egy pozitív válaszreakciót tud kialakítani, ezzel a pozitív válaszreakcióval tudjuk befolyásolni a termésátlagot, illetve a növény bizonyos válaszakcióit egyéb stresszfolyamatokhoz” – árulta el Hidvégi Norbert tudományos segédmunkatárs.

Igenis hasznos az üvegek visszagyűjtése

A Kék bolygó egyik korábbi adásában szóba került, hogy az egyszerhasználatos borosüveg komoly problémát okoz a környezet számára. Az üveg a tisztaságával, azzal, hogy inert anyag és nem oldódik ki belőle semmi, a minőségi bor legjobbnak gondolt tartó és szállító eszköze, de mit mutatnak a vizsgálatok?

„Nagyon sokan nem hajlandók visszagyűjteni az üveget. Ezt azzal magyarázzák, hogy azt újra ki kell mosni, ezzel lúggal terheljük a környezetünket, illetve logisztikai oldala is van, ahol a fosszilis üzemanyagok elégetésével szintén szén-dioxidot bocsátunk ki a levegőbe. Ez egy olyan érv, amivel lehet vitatkozni, sőt kell vitatkozni, mert

azok a számítások, amiket elvégeztünk azt igazolják, hogy ez még mindig kisebb környezetterheléssel jár, mint magának üvegnek az újra legyártása

– mondta Bogóné Tóth Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának tanársegédje.

Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a csomagolásból származó hulladék 19 százalékát az üveg tette ki Európában.

Kiderült, miért szeretik a rovarok az ablakokat

Az a felfedezés is hazai szakembereknek köszönhető, hogy miért tévesztik össze a rovarok peterakás során a vizet az épületek üvegfelületeivel.

„Ezek bizonyos megvilágítási körülmények között vizet utánoznak és

amikor ezek a vízirovarok petézni akarnak, vissza kell térjenek a vízhez és olyankor megtévesztik őket ezek az üvegfelületek, amelyek szuper vízként funkcionálnak

– magyarázta Kriska György, az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa.

Ugyanez a helyzet a gyantával. Az áldozat azt hiszi, hogy a számára életet jelentő vízfelületen landol, de téved. A repülő vízirovarok a vizes élőhelyeket a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény alapján ismerik fel.

Hogyan lesz telepítés nélkül hal a tóban?

A vizes élőhelyek kapcsán 2020-ban arra a rejtélyre is fény derült, hogy miként kerülnek emberi beavatkozás, telepítés nélkül halak a mesterséges csatornákba, tavakba.

A debreceni kutatók meglehetősen bonyolult kísérlet során nyolc fogságban nevelt tőkés récével 500-500 darab megtermékenyített ponty és ezüstkárász ikrát etettek meg. Majd a madarak ürülékét begyűjtötték és gondosan átmosták, hat vízimadár esetében életképes halpetéket találtak.

Az ikra tehát nemcsak a madár lábára, tollazatára tapadva jut el egyik tóból a másikba, hanem úgy is, hogy a madár megeszi a halpetét, amely a tápcsatornán keresztülhaladva, majd hosszú órákkal később kiürülve sértetlenül landol egy másik vízen.

A címlapfotó illusztráció.