×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Emberéleteket és gazdaságokat lehetne megmenteni az afrikai hőhullámok pontosabb dokumentálásával

 

Az elmúlt évszázadban nem dokumentálták megfelelően a hőhullámokat Fekete-Afrikában, vagyis az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén – derült ki az Oxfordi Egyetem kutatóinak jelentéséből, amely szerint a hiányos dokumentáció aláássa az emberéletek és egész gazdaságok védelmét célzó korai előrejelző rendszerek hatékonyságát.

A kép illusztráció (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási eseményeket nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázisában mindössze két afrikai hőhullám adatai szerepelnek 1900 óta, míg a világ más régióiban több tucatnyit jegyeztek fel az elmúlt évtizedekben.

A kutatók szerint a szaktudás hiánya, a téma nem megfelelő kezelése és a korlátozott megfigyelési hálózat számlájára írhatók a hiányos adatok.

Mind a megfigyelések, mind az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a fekete-afrikai régió a hőhullám-aktivitás egyik gócpontja. Ám ezeket a jelenségeket nem dokumentálják. Olyan, mintha meg sem történnének, pedig tudjuk, hogy nem így van” – mondta Luke Harrington, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem környezetváltozási intézetének kutatója.

A tanulmány szerint a Fekete-Afrikából jelentett két hőhullámmal szemben Európában 83-at dokumentáltak az elmúlt negyven évben.

Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőhullámokra vonatkozó adatok hiányából fakadóan Afrika kimarad a klímaváltozás hatásairól folyó világszintű közbeszédből.

Egy márciusban, az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmány szerint 2100-ra valószínűleg több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságos szintet meghaladó hőstressznek, amennyiben a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik.

A tanulmány továbbá rámutatott, hogy jelenleg évente mintegy 275 millió embert sújt legkevesebb egy napig veszélyes mértékű hőstressz.

A kép illusztráció (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szélsőséges hőség veseelégtelenséghez, pszichiátriai problémákhoz és kiszáradáshoz vezethet, továbbá súlyosbíthatja a szívproblémákat.

Friederike Otto, az intézet igazgatója szerint egy jól működő korai előrejelző rendszerrel azonban életeket lehet menteni.

A korai figyelmeztetés tudatosítja az emberekben a rendszeres vízivás fontosságát, és a kormányok is tudnak gondoskodni ingyenesen elérhető ivóvízről, valamint megnyithatják a hűtött középületeket az embereknek

– jegyezte meg a szakember.

A kutatók szerint egészségügyi szakértők, katasztrófakutatók és meteorológusok együttműködésével pótolni lehetne a Fekete-Afrikára vonatkozó adatokat az adatbázisban, ennek segítségével előre lehetne jelezni a szélsőséges időjárási eseményeket a jövőben.

A címlapfotó illusztráció.