Az extrém hőség mellett a nagy páratartalom is megviselheti az embereket az évszázad végére

 

Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új, az Environmental Research Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

A hőség egyre több családban okoz majd alvási és munkavégzési problémákat, és a forróság súlyosbítja a meglévő mentális gondokat, ami miatt magasba szökhetnek a mentális egészséggel kapcsolatos kiadások – jósolja Bob Kopp, a Rutgers Egyetem Föld-, Óceán- és Légkörtudományi Intézetének munkatársa, a tanulmány szerzője.

A szaporodó hőhullámok várható hatásaival már számtalan kutatás foglalkozott, Kopp tanulmánya azonban figyelembe veszi a páratartalom növekedésének feltételezett kihatásait is. A párás levegő a komfortérzetet lényegesen befolyásoló tényező forró napokon olyan helyeken, mint Bangkok vagy Chicago.

Világszerte 800 millió ember kerülhet veszélybe a hőség miatt

Nedves, párás környezetben az emberek nehezebben tudják izzadással leadni a fölösleges hőt, ami megnöveli az egészségügyi kockázatokat, köztük a hőguta veszélyét, márpedig az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint ez utóbbi akár halált vagy tartós egészségkárosodást is okozhat, ha elmarad a megfelelő kezelés. A gyilkos hőhullámokat megvizsgálva látható, hogy a nedvesség sokat számít – mondta Kopp.

A tudós számításai szerint 2100-ra világviszonylatban több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságosnál nagyobb hőségnek, ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsiusfokkal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél, és ez a legambiciózusabb célkitűzés, amelyet a párizsi klímaegyezmény előirányoz. A globális átlaghőmérséklet eddig 1,2 Celsius-fokkal emelkedett, és már napjainkban 275 millió embert sújt veszélyes szintű hőstressz évente legalább egy napon.

Ha 2100-ig csak két Celsius-fokban sikerül korlátozni a felmelegedést, világszerte 800 millió ember kerül veszélybe a hőség miatt, ha pedig a globális felmelegedés eléri a három fokot, ami jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek látszik, 1,2 milliárd ember egészsége kerülhet veszélybe az extrém forróság miatt – áll a tanulmányban.

A hőség okozta stressz komoly kihatással van a mentális egészségre is

Egy másik, a PLOS ONE folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint a hőség okozta stressz komoly és költséges kihatással van a mentális egészségre. Az amerikai járványügyi központ 1993 és 2000 között végzett felmérései szerint forró napokon az amerikai felnőttek nagyobb valószínűséggel szenvedtek mentális egészségi problémáktól, például depressziótól vagy stressztől.

Mengyao Li, a Georgiai Egyetem közgazdásza és társai szerte az Egyesült Államokban hárommillió ember egészségi állapotát vetették össze lakóhelyük hőmérsékleti adataival, és úgy találták, hogy egyértelműen megszaporodtak a mentális rosszullétek a 31 Celsius-fokos vagy annál melegebb napokon, főleg elhúzódó hőhullámok idején.

Kiszámolták, hogy minden egyes kánikulai nap, amely hátrányosan befolyásolja a mentális egészséget, egy főre számítva 2,60 és 4,60 dollár veszteséget okoz a lecsökkent teljesítőképesség miatt, így összességében dollármilliókban, sőt -milliárdokban mérhető termeléskieséshez vezet a forró napok gyakoribbá válása. A kutatók felszólították a politikusokat, hogy ezt is vegyék figyelembe, amikor „dollárok és centek alapján” hoznak a klímát is befolyásoló döntéseket.

A címlapfotó illusztráció.