Csaknem egymilliárd állat semmisült meg az ausztrál erdőtüzekben

 

Hónapok óta megfékezhetetlen tüzek pusztítanak Ausztráliában, nem kímélve sem az élő, sem az épített környezetet. Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mindez milyen mértékben írható a klímaváltozás számlájára.

(Fotó: MTI/EPA/David Mariuz)

Nagy valószínűséggel a most zajló ausztráliai erdőtűz sem okozott volna ilyen nagy károkat, illetve megfékezhető lett volna abban az esetben, ha nincs az éghajlatváltozás, és az ahhoz kapcsolódó melegedő tendencia” – mondta az M1 Kék bolygó című műsorában Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.

A jelenlegi helyzet súlyosabb, mert azokon a területeken, ahol egyébként is előfordulnak erdőtüzek, most jóval pusztítóbbak és nehezebben lehet megbirkózni az oltással. A katasztrófa legnagyobb mértékben Délkelet-Ausztráliát sújtja. A régióban 2017 óta különösen nagy az aszály, egyebek mellett ezért, valamint az intenzív széljárás miatt vált súlyossá a helyzet.

A területen élő koalák harmada elpusztult

Nagyjából százezer négyzetkilométeren tízmillió hektáron égnek az erdők Ausztráliában.

Négy emlősfaj a kipusztulás szélére sodródhat.

Ha az ott élő különféle fajokat figyelembe vesszük, akkor bizony százas nagyságrendben, de akár ezres nagyságrendben is bekövetkezhet fajpusztulás Ausztráliában csak a bozóttüzek miatt” – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Egyesületének programszervezője.

Az ökoszisztéma reagál a megváltozó környezeti hatásokra

Ha egy kicsit is megváltozik az éghajlat, akkor más fák, más állatok, invazív fajok jelennek meg az őshonos növények, állatok helyett.

„Azt látjuk Ausztráliában, hogy egy ökoszisztéma azt mondja, mindegy, hogy miért, ez a környezet kezd egy kicsit kényelmetlen lenni, szeretné átadni a helyét egy másiknak. De egy kicsit gyorsan akarja átadni. A probléma az, hogy ez mindenhol így történik, Görögországban is, Kaliforniában is így történik, és ha ez a fajta klíma hozzánk megérkezik, akkor

nálunk is ennek a gyakorisága veszélyesen meg fog növekedni”

– mondta Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.

A klímaváltozás borús ígérete már nem jövőbeli 

A luccfenyő lassan kiszorul hazánkból, az ország nyugati részén vannak még elsősorban állományai, melyek folyamatosan lecserélődnek, és helyettük lombos állományok jönnek létre. A következő fafaj, ami láthatóan visszaszorult az elmúlt évtizedekben a bükk, harminc év távlatában azt lehet mondani, hogy a termőhelyek visszahúzódnak az ország nyugati részére, illetve a hegységeink magasabb részére” – mondta Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.


A természetvédelem és a klimatikus kihívások miatt a Pilisi Parkerdő úgynevezett örökerdőket tart fenn, ahol az erdőklíma folyamatos, az erdőszerkezet változatos, vegyes korú fák találhatók benne a famatuzsálemektől a holtfáig, valamint kíméletes az erdőművelés. Az örökerdő a különféle természeti hatásoknak is jobban ellenáll, de ez nem jelenti azt, hogy nem hat rá a klímaváltozás.

„Többszintes, vegyes korú örökerdőben a fák egyedi stabilitása nagyobb. A felső színben álló fák egy kicsit lazábban helyezkednek el egymástól, és alattuk a vegyes korú, alacsonyabb, vékonyabb fák a védelmükben szépen kitöltik az alattuk álló teret. A nagy magas erős fák gyökérzete erős, sokkal jobban ellenállnak az olyan fizikai behatásoknak, mint a szélviharok, zúzmara, jeges lerakódás – mondta Csépányi Péter.

Az örökerdő vagy akár az egykorú erdő is csak ott marad meg, ahol az erdőklíma megmarad. Az ellen nem lehet védekezni, ha a csapadék tartósan 500 milliméter alá csökken, vagy a középhőmérséklet túlzottan megnő, ott a zárt erdőknek a léte már veszélyeztetett. Abban, hogy ezek a hatások minél kevésbé legyenek drasztikusak, az örökerdő jelentős szerepet játszik – tette hozzá.

Magyarországon az elmúlt száz évben duplájára növekedett az erdőterületek nagysága. A magyarországi klímastratégia egyik alappillére, hogy az erdősültség a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2050-ig.

A címlapfotó illusztráció.