Az ELTE Füvészkert Pálmaháza 1865-ben növényteleltetőnek készült. Ma már nemcsak pálmákkal, de számos egzotikus növénnyel is találkozhatnak a látogatók. Megtekinthetik a Pálmaház lebernyeg növényét, a húszméteres cukorpálmát, de megismerkedhetnek a kakaócserjével is, amelyet már a maják és az aztékok is termesztettek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjének Pálmaháza (Fotó: MTI/Manek Attila)
A téli időszakban sem kell lemondanunk az üde trópusi növények látványáról, és ehhez még drága repülőjegyet sem kell vennünk. Elegendő ellátogatnunk az ELTE Füvészkert Pálmaházába. Az épület 1865-ben növényteleltetőnek készült. Ma a legnagyobb növény a házban egy húszméteres cukorpálma. A pálmák mellett hatalmas egyedek a banánokból is előfordulnak.
A banán nem fa, hanem egyszikű, lágy szárú növény
Szabó-Szöllösi Tünde kertész, biológus az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, sokan a banánt tévesen fának tekintik, esetleg a pálmafával keverik össze. Hozzátette, a banán valójában egyszikű, lágy szárú növény, a legnagyobb lágy szárú növény, amely akár tizenöt méterre is megnőhet. Nagyon sokan
„Spirális formációt alkotnak, ennek a spirális formációnak a közepéből nyúlik ki a virágzat” – mondta a biológus.
A közhiedelemmel ellentétben, a banán eredeti élőhelye nem Dél-Amerika, hanem Ázsia. A növénynek úgynevezett fürtvirágzata van. A füvészkerti banán termésének akár két évre is szüksége van ahhoz, hogy beérjen.
A maják már időszámításunk előtt is termesztettek kakaót
Szintén hasznos és fontos növény a kakaó. Virága és termése nem az ágak végén, hanem azok oldalán fejlődik, hogy a sűrű erdős területen a beporzó fajok minél könnyebben megtalálhassák.
„A kakaó Közép-Amerikából származik, a maják már időszámításunk előtt hét-háromezer évvel termesztették” – mondta Szabó-Szöllösi Tünde. Hozzátette, a mályvafélék családjába tartozó kis növény eredeti élőhelyén akár a tizenöt méteres magasságot is elérheti. A ma is nagy becsben tartott – a csokoládé alapanyagául szolgáló – magok valamikor fizetőeszközként is szolgáltak a maják és az aztékok idején.
– mondta el érdekességként Szabó-Szöllösi Tünde.
A csokoládé szavunkat is a majáknak köszönhetjük, a „sokátül” egy habos, kakaóbabbal, mézzel és egyéb fűszerekkel ízesített vízalapú ital volt.
Szabó-Szöllösi Tünde szerint a kakaófa olyan, mint egy élő cserép. A „cserépbe” beleeső levelek átalakulnak szerves anyaggá, humusszá. „Az elöregedő csészelevelek, illetve a kagyló alakú levelek is egyfajta humuszt szolgáltatnak a növénynek, tehát a saját leveleit is megemészti” – tette hozzá a biológus.
A trópusi élőhelyeken minden egyes négyzetcentiméteren folyik a harc a fényért, a tápanyagért és a területért, éppen ezért egyes fajoknak különös életmódot kellett választaniuk. Ilyen például a szarvasagancs páfrány, amely fákon él. Levelei végén termeli fennmaradása zálogát, a spórát, kagyló vagy csésze alakú leveleivel pedig egyrészt a fák, pálmák törzseihez rögzíti magát, másrészt ezek segítik megtartani a tápanyagokat a magasban.
Élelmes és érdekes növényfajokat a Füvészkertben is láthatunk
A Füvészkert gyűjteményházában is bőven akadnak érdekes és leleményes fajok. Ilyenek például a broméliafélék, amelyek koncentrikus körökben növesztett leveleiknek köszönhetően az esővizet könnyedén elraktározzák.
A zuzmószerű szakállbroméliának még csak gyökerei sincsenek.
Kiszel Péter főkertész elmondta, a broméliafélék szaporítását a madarak végzik. Lecsípnek egy darabot a növényből és átviszik egy másik fára, ahol az a kis darab új életet kezd. A számára szükséges vizet az ezüstös pikkelyszőrökön veszi fel, sőt, ha ideális a klíma, hatalmas tömeget képez.
Kiszél Péter kihangsúlyozta, Dél-Amerikában problémát jelent az, hogy egy nagyobb szélvihar fölhordja a broméliafélék egyes darabkáit a villanyvezetékre, ahol akár egy hónap alatt úgy elszaporodik, hogy a vezeték leszakadhat a súlya alatt.
A növényt a dél-amerikai őslakosok használják öltözéknek, egyébként meg ágyások takarására is kiváló. Egyes területeken szigetelést gyártanak a broméliából.
