A WWF és partnerei által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a Víz Keretirányelvet (VKI), amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő.
Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, amely a vizek védelmét célozza – tájékoztatta a hirado.hu-t a WWF Magyarország. Az Európai Unió egyik fenntarthatóságot célzó szabályozása, a Víz Keretirányelv nemrégiben került célkeresztbe.
A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek – beleértve a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és a talajvizet – jövőjét. A vizek védelméhez az EU állampolgárai úgyis hozzájárulhatnak, hogy kitöltik a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos online kérdőívet – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az európai sörök is veszélybe is kerülhetnek
A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a mintegy száz szervezet, amelyek egy közös kampány keretében hallatják hangjukat Európa-szerte – olvasható a közleményben.
A kampány a sör jövőjével foglalkozó forgatókönyvvel igyekszik az EU állampolgárainak figyelmét felkelteni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a VKI kapcsán, amely mostantól 2019. március 4-ig tart, így ők is támogatni tudják az erős és hatékony szabály megtartását.
A sörfőzők kiállnak a Víz Keretirányelv mellett
Bár a felvázolt forgatókönyv extrémnek tűnik, a sörfőzők valóban aggódnak az európai vízminőség jövőjéért. Ezért egy közös állásfoglalást adtak ki, amelyhez több hazai sörfőzde is csatlakozott. Az állásfoglaláshoz eddig csatlakozó cégek és két szövetség tisztában van vele, hogy a minőségi sörkészítés vízforrásaink védelmétől és fenntartható kezelésétől függ, ezért a VKI megtartását támogatják.
A Víz Keretirányelv elfogadásával a tagállamok 2000-ben kiálltak amellett, hogy ezt a folyamatot megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A szabályozás hatékony keretet ad erre, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania ennek érdekében. Az eredmények azonban még váratnak magukra.
