×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Oroszország nukleáris meghajtású űrhajót küld a Jupiterre

 

Továbbfejlesztenék az űrben eddig alig használt atomreaktoros meghajtást. Úgy tűnik, hogy a NASA mellett az oroszok is ebben a technológiában látják a jövőt.

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz jelentette be, hogy új űrhajóját bolygóközi küldetésre indítja 2030-ban – írta meg a ScienceAlert tudományos magazin.

Az űrhajó energiát szolgáltató modulját Zeusznak nevezték el, és arra tervezik, hogy képes legyen nagy mennyiségű rakományt eljuttatni távoli bolygókra is.

A tervezett űrhajó energiáját adó Zeusz modul gyakorlatileg egy mobil atomerőmű.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem csak az oroszok terveznek ilyen fejlesztést, több más ország, köztük az Egyesült Államok is hasonló módon gyorsítaná meg az űrutazást. Most az űrben működő eszközök vagy a napenergiára, vagy a gravitáció hatására támaszkodnak, azonban, ha gyorsulni szeretnének, ezek nem a leghatékonyabbak.

A jelenlegi módszerek használatával több mint három évig tartana, amíg egy küldetés során az űrhajósok elérnék a Marsot. Az ilyen utakat gyorsítanák meg a nukleáris energia felhasználásával. A NASA becslése szerint például egy évvel rövidítené le az utat a vörös bolygóra a technológia.

Bár a Marsra küldött Curiosity és a Perseverance rover is nukleáris meghajtású, de az más technológia, a NASA eddig csak egy atomreaktorral felszerelt eszközt küldött az űrbe, még egy műholdat 1965-ben. Az amerikaiak most azt tervezik, hogy egy 10 kilowattos reaktort építenek be a Holdra leszálló egységükbe már 2027-ben.

Oroszország eközben már több mint 30 reaktort fellőtt. A most bejelentett Zeusz ezeket fejlesztené tovább, egy 500 kilowattos atomreaktor felhasználásával.

A tervek szerint az oroszok új űrhajója a küldetése során először a Holdat érné el, majd innen indulna tovább a Vénuszhoz. Itt a bolygó gravitációját felhasználva állna irányba a végső célja, a Jupiter felé. Az így felépített útvonal segíthetné, hogy kevesebb hajtóanyagra legyen szüksége a Naprendszer legnagyobb bolygójának eléréséhez.

A teljes út 50 hónapig tartana a Roszkoszmosz vezetői szerint, bár az orosz szakemberek még dolgoznak a pontos számításokon.

Ez a küldetés végső soron csak az első lépése lenne az atomenergia űrben való hasznosításának, Oroszország egy űrállomás létrehozását is tervezi, ahol ugyanezt a nukleáris technológiát használnák.

A Jupiter a Hubble űrtávcső felvételén (Fotó: NASA)

Lehet, hogy sokak félelemmel tekintenek az atomenergia űrben való hasznosítására, de fontos hangsúlyozni, hogy a technológia megoldhat olyan problémákat, amikre például a napenergiával hajtott eszközök nem képesek.

Az űreszközök jelenleg vagy a Napból, vagy elemekből, vagy radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiájukat.

A napenergiával például fel lehet tölteni az eszközök elemeit is, de ahogy távolodnak a naptól, úgy csökken a napenergia felhasználásának hatékonysága is.

Egyes eszközök radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiájukat a Naprendszer külső részén, vagy a csillagközi térben, de ezek a „nukleáris elemek” nem érnek fel a reaktorokkal.

Az atomreaktoroknak számos előnyük lehet tehát az űrben. Például a Naprendszer hideg, sötét részein is képesek energiát szolgáltatni. Hosszú ideig is használhatók, a Zeuszt 10–12 éves működésre tervezik. Továbbá elég energiát adhatnak az űrhajóknak, hogy a bolygók között gyorsan mozogjanak.

Természetesen az atomreaktorok űrben való alkalmazásához számos kihívást is le kell győzni. Erősen dúsított uránt kell használni, ami biztonsági kockázatokat vet fel. Az Egyesült Államokban például 2020-ban betiltották ennek a technológiának az alkalmazását az űrben, ha az adott küldetés más nukleáris üzemanyaggal, vagy egyéb energiaforrással is megvalósítható.

Az orosz mérnökök a Zeusz modult már 2010-ben elkezdték fejleszteni azzal a céllal, hogy két évtizeden belül pályára állítják. A mostani bejelentés szerint úgy tűnik, hogy tartani tudják ezt az ütemtervet.

2018-ban már elkezdték a prototípusok tesztelését, a technológia később akár az oroszok 2025-re tervezett új űrállomásán is működhet.

Ez utóbbira azért lehet szükség, mert Oroszország a hírek szerint ki fog szállni az 1998-ban fellőtt Nemzetközi Űrállomás működtetéséből 2025-ben. Erre az oroszok szerint azért is szükség van, mert az űrállomás állapota már „sok kívánnivalót hagy maga után”. Bár a NASA megerősítette, hogy legalább 2028-ig működtetnék a Nemzetközi Űrállomást, tényleg vannak problémák vele, legutóbb például levegőszivárgást tapasztaltak, és az oxigénellátó rendszer is meghibásodott az űrállomáson.

Címlapfotó: A Juno űrszonda felvételei a Jupiterről (Fotó: NASA)