×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A Szaturnusz legnagyobb holdjának -182 fokos folyékony tengere számos meglepetést tartogat még

 

A Titán a Földön kívül az egyetlen égitest a Naprendszerben, aminek felszínén folyékony halmazállapotú anyag van. A legnagyobb tengere Spanyolország méretű, és az új kutatások szerint sokkal mélyebb, mint korábban gondolták. A kutatók robot-tengeralattjáróval vizsgálnák meg, hogy mit rejt a mélye.

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, 2574 kilométeres sugarával nagyobb még a Merkúrnál is. Az 1655-ben felfedezett Titán azonban nem csak a mérete miatt különleges, az egyetlen hold a Naprendszerben, aminek sűrű légköre van.

Talán még ennél is különlegesebb azonban, hogy a Földön kívül a Titán az egyetlen égitest a Naprendszerben, aminek a felszínén bizonyítottan folyékony tavak és tengerek léteznek.

Természetesen a Naprendszer külső részén nem vízből állnak ezek a tavak, folyékony metán, etán és nitrogén elegye hullámzik a rendkívül alacsony hőmérsékleten.

Egy új számítás szerint a Titán legnagyobb tava, a Kraken-tenger (Kraken Mare) pedig még a korábban feltételezettnél is mélyebb lehet – erről számolt be a Scientific American tudományos magazin.

A közelmúltig a Titán sűrű légköre megakadályozta, hogy átlássunk rajta, azonban a Cassini űrszonda műszerei már lehetővé tették a felszín optikai vizsgálatát is (Fotó: NASA)

Az új eredmények a Cassini űrszonda még 2014-ben készített radarfelvételeinek elemzése alapján születtek. A radarjelek alapján a kutatók megvizsgálták, hogy hol tudják érzékelni a tengerfeneket, és hol nem.

A Kraken-tenger északi felén lévő nagy torkolatnál a jelek visszhangként verődtek vissza a tengerfenékről, amiből arra következtettek, hogy ezeken a helyeken nagyjából 85 méter mélységű lehet a folyadék.

A középső és nyugati részeken viszont nem keltett visszhangot a tengerfenék, amiből arra következtetnek, hogy itt legalább 100, vagy akár 300 méternél is mélyebb lehet a tenger.

A kutatók szerint az eredmények roppant érdekesek, azonban megjegyzik azt is, hogy a jelek egy része lehet, hogy nem azért nem verődött vissza, mert túl mély a tenger, hanem mert a folyadék a radarjelek nagyobb részét nyelte el, mint amivel számoltak. Az elnyelődést természetesen a folyadék jellemzői határozzák meg.

Azzal számoltak, hogy a Titán tengere 70 százalék metánból, 16 százalék nitrogénből és 14 százalék etánból áll, valamint -182 Celsius-fok hőmérsékletű.

Egyébként kissé túlzó megfogalmazás volt a cikk elején, hogy folyékony metán, etán és nitrogén elegye hullámzik a Titánon. Az anyagi összetételből is következik, hogy a Kraken-tenger felszínén a hullámok mindössze néhány milliméter magasak a Cassini űrszonda mérései szerint.

A Kraken-tenger a Titánon (Fotó: NASA)

Mindenesetre a mérnökök számára a mélységi és összetételi adatok létfontosságúak, hogy a jövőben a Titánra induló további küldetéseket meg tudják tervezni. Bár a NASA elfogadott küldetései között még nem szerepel, de a kutatók már elkészítették egy Titánra küldendő robot-tengeralattjáró előzetes terveit.

Az eszköz használatához és a Titán felfedezésében a Kraken-tenger kulcsfontosságú, mivel a becslések szerint a Spanyolország méretű tengerben található a hold felszínén lévő folyadék 80 százaléka.

A jövőbeli tengeralattjáró az űrkutatás tevékenységi körét kibővítené a tengeri műveletekkel, hasonlóan nagy lépés lenne, mint az első marsi helikopter. Használata után elmondhatnánk, hogy földön, vízen és levegőben is folyik már az űrkutatás, még ha ezek a kifejezések kicsit mást is jelentenek az űrben, mint a Földön.

A NASA animációja a Titán tengeralattjárójáról:

Címlapfotó: A Cassini űrszonda felvétele a Titánról (Fotó: NASA)