Az év első jelentős meteorraja, a Lyridák április 14–30. között aktív, a legtöbb meteort 21-én és 22-én láthatjuk. A Lyridák-meteorraj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre. Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében. Azonban a Lyriákról kínai csillagászok már 687-ben készítenek feljegyzéseket.
Az év első jelentős meteorraja, a Lyridák április 14–30. között aktív, a legtöbb meteort 21-én és 22-én láthatjuk. Ebben a két napban óránként hét-nyolc hullócsillag érkezhet a rajnak nevet adó Lant (Lyra) csillagkép irányából. A Lyrida hullócsillagok közepes sebességűek, és előfordulhatnak köztük fényesebb tűzgömbök is – olvasható a National Geographic cikkében.
A meteorraj csúcsa idején sajnos a holdfény is igen erős lesz, 67 százalékos megvilágításával jelentősen rontja az élményt, így jó, ha óránként négy-öt meteort látunk.
De hogyan is keletkeznek a meteorok, és a meteorrajok? Amikor egy üstökös a Nap közelébe érkezik, a benne levő jég és az abba belefagyott por a világűr vákuumában felmelegedve halmazállapotváltozás – szilárd halmazállapotú testből gőzzé alakul – során kiszabadul. A porszemcsék, azaz a meteoroidok a szülő égitestéhez közel hasonló pályára kerülnek. Ezeket a kidobott anyagfelhőket nevezzük meteorrajnak.
Lyridák-meteorraj 2020-ban (Fotó: Időkép/Bokodi Máté)
A Lyridák-meteorraj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre. Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében. Azonban
a Lyriákról kínai csillagászok már 687-ben készítenek feljegyzéseket.
A meteoroidok idővel szétoszlanak a pálya mentén. Azonban egy periodikus üstökös minden egyes napközelségekor újabb, sűrű felhőt dob ki magából. Egy meteorraj tehát nagyon összetett anyagfelhők halmaza.
Az összes ismert meteorraj száma bizonyosan meghaladja a háromszázat, azonban éves rendszerességgel csupán 55 meteorrajban gyönyörködhetünk, ezek közül a legismertebbek a Perseidák, a Leonidák, a Quadrantiák, és a Lyriák.
A címlapfotó illusztráció.