Miközben jól halad a Perseverance marsjáró küldetése, a 2012 óta a vörös bolygón dolgozó Curiosity sem akar kimaradni a reflektorfényből.
Február 18-án érte el a vörös bolygót a NASA Mars 2020 nevű űrszondája. Ez szállította a Perseverance marsjárót, aminek segítségével újabb lépést tehet az emberiség a vörös bolygó és az űr felfedezésében. A küldetés legfontosabb célja asztrobiológiai, a szakértők szerint hamarosan meglehet az első bizonyítékunk a földön kívüli élet létezésére.
A landolást megelőző időszaktól kezdődően a hirado.hu is végigkísérte a Perseverance útját, most az elmúlt hetek legfontosabb történéseit mutatjuk be.
A kísérletekre felkészülés jegyében március 13-án a mintavevő egységét védő borítópanelt lerakta a marsjáró. Így szabaddá vált az a rendszer, amiben az összegyűjtött kőzetmintákat megvizsgálják és tárolják majd.
A quick-look mosaic my team pulled together of the belly pan, now on the surface of Mars. Up next is to check my sampling system now that its cover panel is off.
More images: https://t.co/9X891PBvax pic.twitter.com/nInhndskLO
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) March 13, 2021
Összesen 43 ilyen tárolót vitt a Perseverance a Marsra. A tárolócsövek előkészítésekor nagy kihívást jelentett, hogy tökéletesen tisztán és sterilen helyezzék őket a marsjáróba, hiszen csak ez biztosítja, hogy a visszaérkezésükkor a mintáikban nem jelennek meg földi szennyezők.
A kőzetmintákat tároló csövek tisztaságára és sterilitására különösen figyelni kellett a Földön (Fotó: NASA)
A Perseverance a gyomrában megvizsgálja, majd összegyűjti a kőzetmintákat, végül egy kijelölt helyen lerakja őket a felszínre, hogy egy későbbi küldetés során majd összegyűjthessék és visszaszállíthassák a csöveket a Földre. Erre azért van szükség, mert bár a marsjáró rendelkezik bizonyos műszerekkel, de a Földön sokkal részletesebb vizsgálatokat lehet rajtuk elvégezni. Az alábbi animációban látható a mintagyűjtés folyamata:
This week, I’m checking out the tools I’ll use for one of my key goals: to collect and store samples that a future mission can bring back to Earth. (1/4) pic.twitter.com/GdOXeA15mv
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) March 17, 2021
A Mars 2020 küldetése során az elmúlt hetek és a következő időszak legizgalmasabb fejleményei is az emberiség első földön kívül repülő szerkezetéhez, az Ingenuityhez kapcsolódtak. A marsi helikopter repülésének előkészítése jól halad.
Március 21-én kapcsolták le a marsjáró aljára rögzített védőpajzsot, ami leszállás közben óvta meg az Ingenuityt.
A marsi helikoptert védő pajzs a lekapcsolás után (Fotó: NASA)
Március 31-ére pedig előkészítették a helikoptert arra, hogy letegyék a felszínre. Már mind a négy lába a megfelelő pozícióban van. Hamarosan finoman megtörténik a landolása, vagy ahogy a NASA-nál az amerikai fociból vett kifejezéssel nevezik, a touch down.
Az Ingenuity a felszínre helyezés előtt (Fotó: NASA)
Végül pedig egy másik marsi különlegesség. Nem csak a Perseverance aktív jelenleg a vörös bolygón, a 2012-ben landolt Curiosity marsjáró április elsején már 3160 földi napnak megfelelő 3076 marsi napja dolgozik a bolygón. Hogy ne csak a Perseverance-ról szóljanak a hírek, március 30-án a NASA közzétett egy szelfit, amit a Curiosity készített. A képen a marsjáró a Mont Mercou hatméteres sziklája előtt látható.
Persze sokan elgondolkodhatnak azon, hogy hogyan lehetséges egy ilyen fénykép elkészítése? A válasz az, hogy ez egy kompozit kép, azaz a Curiosity két kamerája által készített képekből állították össze. Március 26-án készített a rover robotkarján található Mars Hand Lens Imager (MAHLI) 60 képet, ezeket kombinálták a marsjáró „fején” lévő Mastcam kamerájával március 16-én készített 11 képpel. Ez a magyarázat arra is, hogy miért olyan hatalmas eredeti méretében a fénykép, 100 megabájtos, 21 969-szer 14 501 pixel felbontású az összeállított kompozit kép.
A Curiosity által készített szelfi (Fotó: NASA)
Külön érdekesség, hogy a szelfi bal oldalán az a rész található, ahol a marsjáró a „Nontron”-nak elnevezett kőzetmintát vizsgálta korábban. A NASA-nál különféle neveket adnak a küldetések során vizsgált kőzeteknek, korábban például többet amerikai indián nyelveken neveztek el, a Nontron pedig egy délnyugat-franciaországi falu után kapta a nevét.
Hamarosan hivatalos bizonyítékunk lehet a földön kívüli élet létezésére
Bemutatjuk az emberiség történetének első eszközét, ami repülni fog egy másik bolygón
A Mars 2020 űrszonda részei, és a landolás folyamata
Sikerrel járt a NASA Mars 2020 küldetése, épségben leszállt a Perseverance marsjáró!
Megérkezett az első kiváló minőségű panorámakép a Marsról
Itt meghallgathatja a marsi szelek zúgását
Címlapfotó: NASA