Ezen a napon 56 éve, 1965. március 18-án Alekszej Leonov szovjet űrhajós volt az első ember, aki szkafanderében elhagyta űrhajóját. A Voszhod–2 küldetése során a kozmonauta 12 percet és 9 másodpercet töltött az űr vákuumjában. Az elmúlt bő ötven évben nagyon sokat fejlődött a technológia, a rekorder összesen több mint 82 órát töltött űrsétával.
Leonov az első húsz szovjet pilóta között volt, akiket 1960-ban kiválasztottak az űrprogramba. Az első küldetésre azonban nem őt választották ki, hanem Jurij Gagarint. Néhány évvel később azonban eljött Leonov ideje is, Pavel Beljajevvel együtt őt lőtték fel a Voszhod–2-vel, aminek célja az első űrséta megvalósítása volt.
A szovjetek siettek, mivel az amerikaiak is készültek már az első űrsétájukra a Gemini projekt keretében. Végül 1965. március 18-án indult el a Voszhod–2. A kilövést követően másfél órával Leonov belépett a Voszhod–2 zsilipjébe, és társa bezárta mögötte a belső fedélzeti nyílást. A nyomáscsökkentés után Leonov kinyitotta a külső nyílást, és kilépett a világűrbe, ahol 12 percet és 9 másodpercet töltött.
A visszatérés azonban nem ment egyszerűen. Űrruháját a belső nyomás annyira felfújta, hogy nem tudott visszatérni a zsilipkamrába. Végül – miután csökkentette a levegő mennyiségét a szkafanderében – sikerült bejutnia az űrhajó zsilipjébe.
Ráadásul a küldetés kalandjai ezzel még nem értek véget. Nem működött az automata leszálló rendszer sem, ezért a legénység kézi vezérléssel tért vissza a Földre. Kétezer kilométerre a tervezett helytől, az Uralban landoltak. Egyébként ez volt az űrkutatás történetének első kézi vezérlésű leszállása. Leonov visszaemlékezései szerint három napot vártak az erdőben, mielőtt megtalálták őket, a szovjet rádió pedig bemondta, hogy a repülés utáni szabadságon vannak. Valójában megtalálták őket elég hamar, csak a sűrű erdő miatt a kutatóhelikopter nem tudott leszállni, de meleg ruhát és ellátmányt ledobtak nekik.
Leonov Gagarinhoz hasonlóan nagyon népszerű volt a keleti blokkban, többször ellátogatott Magyarországra is. A képen az űrhajós 1966. április 4-én, Budapesten. (Fotó: MTI/Vigovszki Ferenc)
Egyébként a NASA is nem sokkal a szovjetek után sikerrel járt, Ed White a Gemini–4 küldetésén néhány hónappal később, június 3-án tett sikeres űrsétát. Ezután az űrséták folyamatosak voltak az amerikai-szovjet űrversenyben és később is.
1969-ben a szovjetek megvalósították az első, több űrhajóssal végzett űrsétát. Az első holdséta, ami egyben az első bekötetlen űrséta is volt, 1969. július 21-én történt, amikor Neil Armstrong a Holdra lépett. Az első, nyílt űrben végzett bekötetlen űrsétát Bruce McCandless végezte 1984-ben a Challenger űrsikló repülésén. Szintén 1984-ben Szvetlana Szavickaja lett az első női űrhajós, aki űrsétát tett – ekkor végeztek először komoly javítómunkát is egy űrséta alkalmával.
Mára már nem csak amerikai vagy szovjet privilégium az űrséta, 1988-ban egy francia űrhajós volt az első a két nagyhatalmon kívüli, aki kijutott az űrbe. Azóta japán, ausztrál, kanadai, svéd, olasz és angol ember is tett űrsétát. 2008-ban pedig a kínaiak önerőből, a Shenzhou–7 küldetésén megtették az első kínai űrsétát is.
Eddig a leghosszabb űrséta 8 óráig és 56 percig tartott 2001-ben, a NASA űrhajósai, Susan Helms és James S. Voss részvételével. Összességében pedig Anatolij Szolovjov űrsétái tartottak a leghosszabb ideig, a kozmonauta 16 alkalommal, összesen 82 órát és 22 percet töltött szkafanderben az űrben.
Az űrséták még ma is veszélyesek, akár űrszeméttel vagy mikrometeoritokkal is találkozhatnak az űrhajósok – a Földtől távol a hatalmas pályasebesség miatt akár egy apró szemcse is károkat okozhat. Szintén veszélyforrás, hogy az űrhajónak ütközve akár ki is lyukadhat az űrhajós szkafandere, ami gyors halálhoz vezethet. A filmekből az a jelenet is ismerős lehet, amikor az űrhajós elsodródik az űrhajótól. Ilyen esemény azonban eddig szerencsére a valóságban nem történt.
További történelmi pillanatokért nézze meg galériánkat Leonovról és az űrsétákról:
Képek Leonovról és az űrsétákról.
Címlapfotó: Pavel Ivanovics Beljajev parancsnok és Alekszej Arhipovics Leonov fedélzeti mérnök, a Magyar Televízió Kozmovízió adásában 1965. március 18-án (Fotó: Nemzeti Fotótár/Mikó László)
