×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hatalmas károkat okozhat egy nagyobb napkitörés

 

Az űrviharok súlyosan megrongálhatják az elektromos rendszereket. Ha ma érné el a Földet a 150 évvel ezelőttihez hasonló heves kitörés, akkor a károk felbecsülhetetlenek lennének. Ezért is fontos az ELTE kutatóinak munkája, akik az eddigieknél jobb módszert dolgoztak ki a jelenség előrejelzésére.

A mobiltelefonok, a GPS-rendszerek, az önvezető autók, a bankrendszerek, a távvezetékek, gyakorlatilag az összes ma használt elektromos eszköz működése sérülhet, ha egy űrvihar eléri a földet – ezekről a veszélyekről, és megelőzésükről beszél Erdélyi Róbert, az ELTE professzora az egyetem által közreadott videóban.

Az űrviharokat erőteljes flerek, vagyis napkitörések, és a Napban történő koronaanyag-kidobódások okozzák. Ezek az események 11 éves ciklusok szerint zajlanak le, amikor ez a ciklus a csúcsra ér, havonta több ilyen hatalmas robbanás is bekövetkezik a Napban.

Ha a kidobódás pont a Föld irányába indul el, akkor az komoly problémákat is okozhat bolygónkon.

A Carrington-esemény nagyjából 150 éve történt, ez volt az első űrvihar, amit tragikusabbnak számítunk. 1859-ben nem csak világszerte látható sarki fényt okozott, de már károk keletkeztek a korabeli távírórendszerekben is.

eszaki_feny-sarki_feny A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék okozzák, a gyönyörű jelenség az erős napkitörések után sokkal látványosabb (Fotó: NASA)

Ha egy ilyen esemény ma történne, akkor a Föld azon részén, amit ez az űrvihar elérne akár éveken keresztül is súlyos áramellátási problémák lennének – mondja az ELTE mellett a Sheffieldi Egyetemen is dolgozó kutató.

Ez is mutatja, hogy a veszély valós. Erdélyi Róbert szerint az, hogy ez eddig nem következett be, valószínűleg csak a szerencsének köszönhető. A Napból kiinduló űrviharoknak csak egy kis része jön a Föld felé, a legnagyobb kitörések szerencsésen elkerülték a bolygónkat azóta, amióta komolyabban kiépültek világszerte az elektromos rendszerek.

Bár a nagyobb tragédiákat eddig megúsztuk, azért előfordulnak károk a jelenség következtében. A kilencvenes években például Kanadában az áramellátásban napokig komoly kárt okozott egy ilyen vihar. Jól mutatja a probléma jelentőségét az is, hogy csak az Amerikai Egyesült Államoknak naponta több száz millió dolláros kárt okoznak az űridőjárásból származó meghibásodások.

napkitores-fler A NASA által készített felvételen látható, hogy a Nap folyamatosan aktív, a kép jobb alsó részén egy erősebb napkitörés figyelhető meg (Fotó: NASA)

Ma már tragikus következményekkel járna, ha egy egész kontinensen napokig nem lenne áram. A napkitöréseket mai tudásunk szerint nem lehet megállítani, védekezni pedig csak úgy lehet ellenük, ha kikapcsoljuk az érzékeny elektronikával felszerelt eszközeinket addig, amíg a kitörések elérik a Földet. Ez egyszerűnek tűnhet, azonban számos esetben az események előrejelzése nem tökéletes, így aztán az elektromos rendszerek ideiglenes leállítása problémás lehet. Ezért nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor történnek a napkitörések, valamint azt is, hogy a Föld felé tartanak-e, és ha igen, akkor milyen hatásaik lesznek.

2–6 órával azelőtt, hogy elérnék a bolygónkat, viszonylag pontosan meg lehetett jósolni az űrviharok keletkezését – ez azonban sok területen közel sem elég idő a felkészülésre. Jobb módszerek kidolgozására volt tehát szükség.

Erdélyi Róbert nemzetközi kutatócsoportjának nem sokkal ezelőtt sikerült részletesen feltérképezni a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának határait a Nap mágneses terének előrejelzésében. Ez azért volt fontos eredmény, mert ennek segítségével az űrviharokat okozó flerek is jobban előre jelezhetők.

A NASA alábbi 16 másodperces felvételén felgyorsítva láthatunk egy napkitörést, a valóságban ez az esemény két óráig tartott:


Korsós Marianna, az ELTE Csillagászati Tanszék posztdoktori kutatója, ő vezette ezt a kutatást, amiben a kutatócsoport kidolgozta a Nap mágneses terének irányváltozásait is figyelembe vevő módszert.

A magyar kutatók módszerükkel 12–24 órával a kitörések előtt meg tudják már jósolni az űrviharokat, amivel piacvezetők a területen.

Ahhoz, hogy ez az eljárás hatékonyan működjön, a kutatóknak ki kell építeni egy űridőjárás megfigyelő rendszert is, ami a földi meteorológiai hálózathoz hasonlóan működik majd. Elkészítésében jól haladnak a magyar kutatók, a 23 állomásból álló nemzetközi hálózat kiépítése már megkezdődött.

A rendszer fő központja Gyulán lesz, itt egy víztorony tetején már meg is építették a megfigyelő állomást. Ide fog kerülni hamarosan egy olyan műszer, ami már a Nap mágneses terének az irányát is figyelembe veszi. A berendezés mesterséges intelligencia segítségével fogja a korábbiaknál sokkal jobb előrejelzéseit elkészíteni a napkitörésekről. A tervek szerint 2022 őszére már a teljes nemzetközi hálózatot megépítik, így a kutatók még hatékonyabban tudnak majd dolgozni.

A címlapfotó illusztráció.