1934. március 9-én született az első űrhajós, akit több mint háromezer jelölt közül választottak ki a küldetésre. Származása és magassága is előnyt jelentett számára.
A Jurij Gagarin küldetéséhez vezető első lépés 1957. október 4-én történt. Ekkor kezdődött el az űrkorszak, pályára állították Bajkonurból a Szovjetunió Szputnyik–1 műholdját, az emberiség történetének első űreszközét.
Az ötvenes évek végén a szovjetek még nagy előnyben voltak az amerikaiakkal szemben az űrversenyben. 1957 novemberében már az első élőlény, Lajka is kijutott a világűrbe a Szputnyik–2 fedélzetén. Annak ellenére nagy siker volt ez, hogy a kutya mindössze 4–5 órát élhetett az űrben, mert meghibásodott a műhold hőmérséklet-szabályozó rendszere. Hozzá kell azonban tenni, hogy Lajkának egyébként sem volt esélye a küldetés túlélésére, ezt a műholdat még nem úgy tervezték, hogy épségben visszatérhessen a Földre.
Lajka kutya is ilyen űrruhában utazott a világűrbe (Fotó: Wikipédia)
Az ötvenes évek végén gyorsan követték egymást a lépések a világűr meghódításában. 1959-től kezdődött meg a Vosztok (vagyis kelet) névre keresztelt program, aminek az volt a célja, hogy az Egyesült Államoknál hamarabb juttasson embert a világűrbe a Szovjetunió. Az űrprogram vezetőjévé Szergej Koroljovot választották, aki nagyon alapos szempontok alapján választotta ki az első űrhajóst. Fontos volt a magasság, a testsúly, az életkor is. Repülési tapasztalattal rendelkező férfit kerestek. Több mint háromezer pilóta részvételével, számos fordulóban zajlott le a válogatás. Végül húsz, majd hat jelentkező közül választották ki a 27 esztendős Jurij Alekszejevics Gagarint.
Érdekesség, hogy a kiválasztás végén egyre több politikai szempont is felmerült. Hruscsov és a szovjet kormány kifejezett kívánsága volt, hogy az első űrhajós száz százalékig orosz legyen. A szüleinek és a nagyszüleinek is orosz származásúnak kellett lennie, ezért a végső hat jelölt közül kiesett két ukrán és egy csuvas felmenőkkel is rendelkező pilóta. Gagarin egy Szmolenszk melletti faluban született, parasztszülők gyermeke volt. A munkás-paraszti származás szintén előnyt jelentett számára.
Gagarin kiválasztásában komoly szerepet játszott mindössze 157 centiméteres magassága is.
Az első űrrepülés tartalékpilótája German Tityov lett, aki egyébként később a Vosztok–2 fedélzetén a második ember volt, aki eljutott a világűrbe. 1960 után mindkettőjüket komoly kiképzésben részesítették.
Gagarin küldetése előtt fontos lépés volt a Szputnyik–9 küldetése is. Március 9-én nem csak Gagarin születésnapjának van az évfordulója, 1961-ben az űrhajós születésnapján lőtték fel a Szputnyik–9-et. Ez szállította Csernuska kutyát, az első élőlényt, aki élve tért vissza a világűrből. Útján egyébként kísérleti célból egerek és tengerimalacok, valamint egy életnagyságú bábu, Iván Ivánovics is elkísérte. Ez a küldetés volt az első emberes űrrepülés egyik utolsó biztonsági próbája, a siker megnyitotta az utat Jurij Gagarin előtt.
A Szputnyik–9 küldetése után alig egy hónapon belül, 1961. április 12-én, reggel 6 óra 7 perckor útnak indult a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal.
Az első emberes űrutazás mindössze 1 óra 48 percig tartott, és egy Föld körüli keringésből állt.
Gagarin jól viselte a felbocsátást, és kitűnően érezte magát a súlytalanság állapotában. Mivel a repülés teljesen automatikus volt, valójában Gagarinnak nem volt túl sok dolga a repülés közben, a rendszereket és saját életfunkcióit kellett figyelnie, jegyzeteket készített, és egyszer étkezett is.
A sikeres űrrepülést követően a földet érése után Nyikita Hruscsov pártfőtitkár üdvözölte. Sikere a szocializmus szimbolikus győzelme lett a kapitalisták felett, nem csoda, hogy a Szovjetunió legnépszerűbb embere lett, és az egész keleti blokkban rendkívül nagy szeretet övezte. Ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet, beutazta az egész világot. Amikor nem sokkal az első űrrepülést követően, 1961 nyarán Magyarországon járt, hatalmas tömeg fogadta mindenhol. Utcákat, tereket neveztek el róla, a Visontán épülő új hőerőmű 1968-ban szintén felvette Gagarin nevét.
Jurij Gagarin 1961-es magyarországi látogatásán Kádár Jánosnéval táncol a Parlamentben tartott fogadáson (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A siker mellett az űrrepülés után azonban több problémával is szembe kellett néznie Gagarinnak. A hírnevet nem viselte jól, a házassága megromlott, alkohol- és súlyproblámái lettek. Később azért még dolgozott az asztonauták kiképzésében is, végül 1968-ban, mindössze 34 évesen hunyt el egy MiG–15-sel végzett rutinrepülés közben.
Nézze meg képgalériánkat az első űrhajósról és fantasztikus népszerűségéről:
Juruj Gagarin hihetetlenül népszerűvé vált a sikeres űrrepülése után.
Címlapfotó: Nemzeti Fotótár/Papp Jenő
