×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Óránként húszezer kilométeres sebességgel közelíti meg a Marsot a Perseverance, majd hét perc alatt landol

 

A tervek szerint nagyjából egy óra múlva száll le a Mars felszínére a NASA marsjáró. Legalábbis ez a terv. Az egytonnás, autó méretű robot az élet nyomait fogja keresni a Marsnak egy olyan részén, ahol a kutatók szerint évmilliárdokkal ezelőtt még tó hullámzott. A Mars-kutatás történetének egyik legdrágább misszióját világszerte hatalmas figyelem övezi – hangzott el az M1 Híradójában.


Folyamatosan figyelik a Marssal kapcsolatos híreket a boszniai Jezero lakói. Bár a falu utcáin ennek nem sok jelét látni, a NASA robotjának érkezése a vörös bolygóra az év egyik legfontosabb eseménye az itteniek számára.

Jezeróról nevezték el ugyanis a mai Marsra szállás célpontját. Az amerikai kutatókat a falu folyója által táplált tóra emlékeztette a marsi kráter, amelyben meggyőződésük szerint egykor hasonló állóvíz hullámzott. A név kétszeresen is beszédes:

a jezero ugyanis szerbül tavat jelent.

Amikor először küldött nekem valaki linket a kráterről, jót mosolyogtam, biztos voltam benne, hogy álhír. A falusiak közül sokan örültek neki, mások gúnyosan fogadták. De végül is Jezero neve ismertté vált” – meséli Snezana Ruzicic a falu polgármestere, hozzátéve: azóta már több amerikai turista is járt náluk.

A Perseverance, magyarul Állhatatosság nevű marsjárót szállító űrhajó tavaly júliusban emelkedett a magasba. Most pedig, több mint 480 millió kilométert megtéve, megérkezett a vörös bolygóhoz.

A marsjáró magyar idő szerint este kilenc és tíz óra között lép be a Mars légkörébe, hogy néhány perccel később a talajra érkezzen. Az egyszerűnek hangzó műveletet a kutatók kilencévnyi munkája teszi lehetővé.

A bolygót 19 ezer kilométer per órás sebességgel közelítjük meg, és a feladatunk alig néhány kilométer per órára lassítani a járművet, hogy az finoman érintse a talajt. Mindennek hét perc alatt kell megtörténnie, földi beavatkozás nélkül ”– magyarázta a fejlesztőcsapat egyik vezetője, Matt Wallace.

A fékezőernyővel lelassított marsjáró ezután saját rakétáival manőverezve követi a domborzati viszonyokat, és saját maga választja ki a leszállásra legmegfelelőbb pontot.

A több mint egytonnás Állhatatosság a tervek szerint a Jezero-kráterben egy teljes marsi évig, azaz 687 napig végzi munkáját: az élet nyomait keresi a három és fél milliárd éves tómederben.

A robot minilaboratóriuma mintákat vesz majd a talajból, és ezeket biztonságos tárolókba zárja. A kutatók azt remélik, hogy egy későbbi küldetés visszahozhatja a megtöltött kapszulákat a Földre, és lehetőségük lesz életre utaló szerves molekulákat keresni.

Az élet jeleit keressük, persze nem a jelenlegi életét, mert a Mars felszíne túl hideg és száraz az általunk ismert létformákhoz. De évmilliárdokkal ezelőtt a bolygó felszínén volt folyékony víz, akkor lehetett élet” – mondja Kenneth Farley, a kutatócsoport egyik tagja.

A sikerhez persze elengedhetetlen, hogy a Mars-missziók történetének legnagyobb és 2,7 milliárd dolláros, vagyis több mint 800 milliárd forintos költségével egyik legdrágább marsjárója épségben érkezzen meg a bolygóra. A leszállást világszerte követik a tudósok és a csillagászat szerelmesei. A magyar érdeklődők a Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán is élőben figyelhetik a leszállást.