×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az első magyar műhold egy új korszak kezdetét jelezte

 

A kilenc évvel ezelőtt, 2012. február 13-án felbocsátott, teljes egészében magyar fejlesztésű Masat–1 műhold sikeres működése megalapozta az utóbbi idők magyar űripari fejlesztéseit is.

A magyar űrkutatás történetének egyik fontos mérföldköve volt, amikor 2012. február 13-án sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar készítésű műhold, a Masat–1. A hordozórakétát a francia Guyanai Kourou melletti űrközpontból lőtték fel, ez volt az Európai Űrügynökség új Vega hordozórakétájának első küldetése.

Az Európai Űrügynökség Vega hordozórakétájának orrkúpja. Az új rakétatípus első küldetésén jutatták az űrbe a Masat–1-et is (Fotó: Nemzeti Fotótár/Európai Űrügynökség)

A történelmi eseményt hosszas magyarországi előkészítő munka előzte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az intézmény űrkutató diákkörének tagjai még 2006-ban ismerkedtek meg a CubeSat-műholdakkal, akkor döntötték el, hogy ők is kifejlesztenek egy ilyen eszközt. Ezeket a pikoműholdakat amerikai egyetemeken szabványosították, 10-szer 10-szer 10 centiméter méretű kocka formájúak, a súlyuk maximum 1,33 kilogramm.

Az első magyar műhold modellje (Fotó: Nemzeti Fotótár/Komka Péter)

A műhold kifejlesztése megközelítőleg 56 ezer órát vett igénybe, amit a csapattagok ellentételezés nélkül végeztek el.

A Masat–1-re a tervezés utolsó szakaszában egy kamera is felkerült, amelynek tömege megegyezett két darab 100 forintos érméével. Ne gondoljunk azért valami csúcsfelbontású eszközre, a VGA érzékelőlap 640-szer 480 pixeles felbontása már 2012-ben is meglehetősen alacsonynak számított. Azonban

ez a kamera készítette el az első magyar digitális műholdképeket.

Komoly szaktudást igényelt, hogy a Masat–1 fedélzeti rendszere képes volt kiszolgálni egy kamerát.

A műholdat a BME oktatói és hallgatói készítették el (Fotó: Nemzeti Fotótár/Komka Péter)

A műhold élettartama végül minden várakozást felülmúlt, a tervezett három hónap helyett csaknem három évig bírta. 1062 napos működése során több mint 15 ezerszer kerülte meg a Földet. A műholdról származó utolsó adatcsomagot 2015. január 9-én 21:21 órakor vették.

A Masat–1 a pályára állítása után 300–1450 kilométer közötti keringésű magasságú, elnyúlt ellipszis alakú pályán keringett, 102 perc keringési idővel. Mivel hatott rá a közegellenállás, ezért egyre kevésbé tudott eltávolodni a Földtől. A műhold megsemmisülése nagyjából 20 perc alatt játszódott le, a sűrűbb légrétegekben az egyre nagyobb közegellenállás következtében rohamosan megnőtt a hőmérséklete, először az elektronikus alkatrészek váltak üzemképtelenné, majd a megolvadtak a forrasztások, végül a műhold darabjaira hullott, és teljesen elhamvadt.

Az első magyar műhold tiszteletére a Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmét bocsátott ki. Makettjét a Magyar Nemzeti Múzeumban is kiállították.

2014. november 10-én, a műhold keringésének ezredik napján a Magyar Nemzeti Múzeumban is kiállították a műhold makettjét (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„A Masat–1 megsemmisülésében nem a projekt végét, hanem az űrtevékenység magyarországi felemelkedésének egyik fontos állomását kell látni” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja az első magyar műholdat.

Ez a kijelentés mindenképpen igaznak bizonyult, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársainak már újra sikerült műholdat juttatniuk az űrbe. Magyarország az utóbbi években kiemelt célterületként kezeli az űripart, és hamarosan újra űrhajóst küldhetünk a kozmoszba.