A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt az M1-en.
Az Európai Déli Obszervatórium által 2020. szeptember 14-én közreadott, ALMA (the Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról (Fotó: MTI/EPA/European Southern Observatory/ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech)
A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson.
„A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta.
Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az ember számára mérgező, viszont vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek anaerob, vagyis oxigéntől elzárt környezetben, pont ilyen melléktermékeket hoznak létre a metabolizmusuk eredményeként. Ezt detektálva gondolják azt a tudósok, hogy esetleg ilyen baktériumok élhetnek a Vénusz légkörében. A csillagász szerint ugyanakkor ez még nem állítható teljes bizonysággal, mert sok más folyamat is előállíthatja a foszfint.
Például foszfin kerülhet a levegőbe villámláskor vagy meteorokkal is érkezhet oda, azonban egyik folyamat sem képes ilyen nagy mennyiségben létrehozni a szervetlen foszformolekulát. Az, hogy ekkora mennyiséget detektáltak a Vénuszon, jelenlegi ismereteink szerint csak azzal magyarázható, hogy ott valamiféle élet hozta ezt létre – mondta.
Hozzátette: a tudósoknak rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a Vénusz légkörében a foszfint. A műszerekkel az egy milliméter körüli hullámhossztartományban vizsgálódtak. Ez azért fontos, mert a foszfin az ebben a tartományban érkező hullámok egy részét képes elnyelni.
A következő lépés annak bizonyítása lesz, hogy ez valóban az élet nyoma. Ehhez azonban további vizsgálatokra, például felszíni mérésekre lesz szükség.
A csillagász hangsúlyozta: nagyon alapos vizsgálaton esett át a felfedezés, amelynek eredményeként a tudósok arra jutottak, hogy az összes ismert folyamat, ami foszfint hoz létre, nem hozna létre annyit, mint amennyit detektáltak. Az a kérdés, hogy van-e olyan geokémiai folyamat, amit még nem ismerünk és létrehozhatná a foszfint. Ahhoz, hogy beigazolódjon ez a felfedezés, a tudósok ezt is vizsgálni fogják – tette hozzá Boldog Ádám.
A címlapfotó illusztráció.
