×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az Egyesült Államok kiszoríthatja az oroszokat az űrpiacról?

 

Kilenc év után először indult asztronautákkal amerikai földről űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásra. Ami azonban az egyik nemzetnek egy kis lépés előre, az egy másiknak hatalmas lépést jelenthet hátra. Az Egyesült Államok többé nem függ Oroszországtól, és ennek, valamint az űrturizmusnak köszönhetően könnyen lehet, hogy hamar ki is túrja a piacról a vetélytársat, mellyel még ingoványosabb talajra tévedhet a két ország amúgy sem zökkenőmentes geopolitikai kapcsolata.

(Fotó: NASA/Bill Ingalls)

Kalandosan indult útjára a SpaceX által üzemeltetett Falcon 9 rakétája, mely közel egy évtized után az első űrkapszula, ami űrhajósok vezérletével az Egyesült Államok területéről vette célba a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetét.

Az Egyesült Államok űrkutatási és űrhajózási hivatala (NASA) nem önerőből, hanem először az űrhajózás történetében egy magánvállalkozással – a dél-afrikai születésű amerikai milliárdos üzletember, Elon Musk cégével – közösen indította volna asztronautáit az űrbe május 28-án, ám hiába jelent meg a floridai kilövő állomáson Donald Trump elnök és a first lady is, akkor a kilövést a trópusi vihar és a tornádóriadó miatt el kellett halasztani.

A második nekifutásnál már kegyesebb volt az időjárás, így a rakéta felemelkedhetett, és megkezdhette útját az ISS felé. A Sárkánykapszulának is nevezett űreszköz végül május 31-én, vasárnap rácsatlakozott a magasan keringő laboratóriumra. A fedélzeten tartózkodó két tapasztalt űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken szivárgás- és a nyomásellenőrzés befejezése után csatlakozhatott az orosz és amerikai csapathoz a Nemzetközi Űrállomáson.

Egyre kevésbé hagyatkozhat Oroszországra az Egyesült Államok

A misszió egy új korszak kezdetét jelzi, amelyben a NASA szállítási szolgáltatásokat vásárol a kereskedelmi szektorból. Ezt olyan cégek fogják megtenni, mint például a kaliforniai SpaceX vagy a Boeing, ami komoly konkurenciát jelenthet az orosz–amerikai Roszkozmosz közös programnak, melynek keretein belül az Egyesült Államok űrhajósai eddig a Szojuz rakéták segítségével jutottak fel az ISS-re

Az űrügynökség űrrepülőprogramjának 2011-es leállítása óta a két ország szimbiotikus kapcsolatba került. A NASA-nak szüksége volt Oroszországra annak érdekében, hogy saját űrhajósait és nemzetközi partnereit eljuttassa az ISS-re, Oroszországnak pedig kifejezetten jól jött a NASA pénze, melyet a szolgáltatásaiért kapott – írta a The Verge, hozzátéve, hogy egy hely az orosz Szojuzon az amerikai űrügynökségnek több mint 80 millió dollárjába kerül.

A kölcsönös szükséglet valójában kiváló munkakapcsolatot eredményez” – mondta Todd Harrison, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ (CSIS) Repülésbiztonsági projektjének igazgatója a The Verge-nek. Kiemelte, bárkivel beszélt a NASA-nál, azt mondták neki: még ha az Egyesült Államok és Oroszország közötti geopolitikai kapcsolat bármikor romlott is, viszonyuk az Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban ugyanolyan erős maradt.

A NASA eddig Oroszországtól függött, ami a Roszkozmosz számára okot adott a rakéták és a kapszulák gyártásának fenntartása, és nem mellékesen rengeteg bevételt hozott.

Ami megváltozik, hogy Oroszország  jelentős űripari bevételi forrást veszíthet el

– emelte ki Harrison.

A TASZSZ jelentése szerint a Roszkozmosz idei költségvetése körülbelül 176 milliárd rubel, ami 2,77 milliárd dollárnak felel meg. Ez csupán töredéke a NASA költségvetésének, amelyet 2020-ra 22,6 milliárd dollárban állapítottak meg. Fontos továbbá, hogy a NASA által vásárolt Szojuz-ülések a 2018-as Roszkozmosz-költségvetés 17 százalékát tették ki a CSIS szerint.

Ez Harrison szerint azt jelenti, hogy kevesebb Szojuz-kilövést láthatunk a jövőben. „Gazdasági és demográfiai szempontból hanyatlásban vannak, és nincs esély arra, hogy a közeljövőben ebből kihúzzák magukat. Az űrteljesítmény szempontjából megvan a technológiájuk, ám az évek során egyre kevesebbet tudnak majd megtenni ezzel a technológiával” – fogalmazott.

Egy helyett három szállítási lehetőség lesz elérhető

Bár az első magánvállalat lett, amely űrhajósokat küldött az ISS-re, a SpaceX nem az egyetlen NASA-szerződéssel rendelkező cég, ami saját űrkapszulán dolgozik, hiszen a Boeing is fejleszti saját űreszközét, a CST–100 Starlinert.

Ugyan a Boeing lemaradásban van a terveivel, a közeljövőben a Roszkozmosz és a SpaceX mellett egy harmadik lehetőség is nyílik majd az űrutazásra.

A NASA fő célja, hogy az emberi űrrepülés visszatérjen az Egyesült Államok területére, ezzel a változással végül közemberek is csatlakozhatnak az űrhajósaihoz.

Ennek megfelelően a jövőben az űrügynökség és a SpaceX gyorsan szeretne továbblépni a 2,6 milliárd dolláros szerződés következő szakaszába, amely hatszemélyes repülést jelentene. Az első ilyen űrtaxi augusztus végén indulhat.

Az oroszok számára a legnagyobb problémát a konkurenciával felmerülő árháború okozhatja, ugyanis míg a Szojuzra több mint 80 millió dollárért lehet jegyet váltani, addig a SpaceX esetében ez az összeg 55 millió dollár körül mozog, míg a Boeingnél 90 millió dollárra tehető egy repülés díja.

Könnyen kiszámolható, hogy

a NASA űrhajósonként 25 millió dollárt spórol, ha a Roszkozmosz helyett Elon Musk vállalatát választja,

így a továbbiakban csupán az a kérdés, meddig éri meg az űrvállalatnak a geopolitikai szempontokat szem előtt tartva az oroszoknak fizetni többet, amikor helyben, amerikai földről is megoldhatja az űrhajósok szállítását.

Kereskedelmi állomást alakítanának ki az ISS-en

Noha a SpaceX a jelenlegi legolcsóbb megoldás az ISS-re való eljutáshoz, egy átlagos vásárló számára továbbra is igencsak borsosnak tűnik az 55 milliós „jegyár”.

Sok múlik azon, hogy mind a SpaceX, mind a Boeing mennyit tud csökkenteni a költségeken

– mondta Harrison. Hozzátette: a SpaceX egyértelműen az űrturizmusra fordítja a figyelmét, amikor repüléseket kínál olyan embereknek, akik megengedhetik maguknak.

De nem csak a SpaceX gondolkozik az űreszközök kereskedelembe bocsátásáról. A The Verge beszámolója szerint a NASA az űrállomást is elérhetővé teszi kereskedelmi lehetőségek, például a magántermelés, a gyártás vagy űrturizmus számára, annak ellenére, hogy ezt a múltban szigorúan ellenezte.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy a közeljövőben elkészülhet az első valódi űrállomáson forgatott film is Tom Cruise főszereplésével. Az egyelőre cím nélküli projektről nem sok részletet tudni, annyi biztos, hogy Doug Liman rendezi majd, és ő jegyzi a forgatókönyvet is.

Az 57 éves Cruise a Tesla és a SpaceX vezetőjével, Elon Muskkal, valamint a NASA-val dolgozik együtt az első űrben készülő mozin.

Jim Bridenstine, a NASA igazgatója május elején maga jelentette be a Twitteren, hogy a tervezett akciókalandfilmet, legalábbis részben, a Nemzetközi Űrállomáson forgatnák.

A kereskedelmi vonallal kapcsolatban további kérdéseket vet fel, hogy vajon az űrállomást felépítő, azon évek óta dolgozó nemzetek és űrügynökségek, valamint az űrturizmust intéző, illetve egyéb űrkereskedelmi szállításokat végző magáncégek miként részesedhetnek majd a bevételekből.

Ha pedig megvan a részesedési arány, az új amerikai és magánprojektekből nyilvánvalóan kevesebb részt vállaló Oroszország, vajon mekkora szeletet kap a tortából?

A címlapfotó illusztráció.