A kutatást a brit Birminghami Egyetem és az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársai végezték. Felfedezésüket „egy nagyon nagy tömegű csillag szélsőségesen nagy energiájú szupernóvájaként” írták le. A kitörés az SN2016aps nevet kapta.
Nemcsak mérete és fényessége miatt, hanem más tulajdonságait nézve is látványos volt – mondta Edo Berger, a kutatás társszerzője.
Az ehhez hasonlatos szupernóvák energiájuknak csak egy százalékát bocsátják ki látható fényben, de az SN2016aps sokkal nagyobb arányban sugározza ki az energiát. A szakértők becslése szerint az SN2016aps kitörésének ereje sok milliárd gigatonna TNT erejével mérhető össze.
Az explóziós felhőben lévő hidrogén szokatlanul nagy mennyisége miatt a csillagászok úgy vélik, a szupernóva eredetileg két összeolvadó csillagból jött létre.
A kutatók remélik, hogy a SN2016aps alapján hasonló szupernóvákat fognak felfedezni és segítségével megismerhetik az Univerzum korai időszakát jellemző körülményeket.
A tudósok eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be.
A címlapfotó illusztráció.
