A végtelenbe és tovább menne a NASA, de terve a hatalmi harcok áldozata lehet

 

A NASA 11 új űrhajóssal egészítette ki a legénységét, és nagyravágyó terveket szövöget a következő évtizedekre. A magáncégek bevonásáról szóló vita azonban hátráltathatja, sőt, hosszú évekkel visszavetheti az űrügynökség tevékenységét.

A tizenegy NASA-űrhajóshoz két kanadai asztronauta is csatlakozott (Fotó: NASA)

A NASA 11 új űrhajóst avatott fel januárban, ezzel 48-ra növelve az űrrepülési megbízásokra jogosult személyek számát. Az új tagok sikeresen végezték el a több mint két éven át tartó alapképzést, és elsőként diplomáztak azóta, hogy bejelentették az ügynökség Artemisz-programját – írta oldalán a NASA.

A „friss végzősök” a Nemzetközi Űrállomásra, a Holdra és a későbbi Marsra irányuló küldetésekben vehetnek majd részt. A fenntartható holdkutatás érdekében, a NASA az első nőt és a következő férfit 2024-ig küldi a Holdra. Az ügynökségnél ezután évente egyszer terveznek további missziókat az égitestre,

a 2030-as évek közepére pedig a Mars felderítését tűzték ki célul.

Ezek az egyének képviselik az Egyesült Államok legjobbjait, és micsoda korszak ez számukra, hogy az űrhajós testületünkhöz csatlakozhatnak” – mondta Jim Bridenstine, a NASA adminisztrátora az ügynökség Johnson Űrközpontjában, Houstonban, ahol az ünnepséget tartották. Hozzátette: 2020 jelzi majd az amerikai űrhajósok visszatérését, akik amerikai rakétákon, amerikai földről vágnak neki a misszióiknak. Fontos előrelépés lesz ez az év az Artemis-program, valamint a holdi és azon kívüli küldetések szempontjából.

Először tartottak nyilvános ceremóniát

Az űrhajósjelölteket rekordmennyiségű, több mint 18 ezer jelentkezőből választották ki 2017-ben a képzésre.

A januári ünnepség volt az első nyilvános ceremónia a NASA történetében. Minden új csatlakozó ezüst tűt kapott, melynek a hagyománya a Mercury 7 űrhajósaihoz vezethető vissza, akiket 1959-ben választottak ki.

A testület új tagjai akkor kapnak majd aranytűt, ha elvégezték első űrrepülésüket.

A NASA új űrhajósainak listája: Kayla Barron, Zena Cardman, Raja Chari, Matthew Dominick, Bob Hines, Warren Hoburg, Jonny Kim, Jasmin Moghbeli, Loral O’Hara, Francisco Rubio, Jessika Watkins.

Az elmúlt két évben a NASA jelöltjeivel együtt a Kanadai Űrügynökség (CSA) két űrhajósa is elvégezte a képzést, akik szintén részt vettek az ünnepségen. Joshua Kutryk és Jennifer Sidey-Gibbons is megkapta diplomáját.

Huszadik éve fogadja az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) – mely immár 20. éve fogadja az űrhajósokat – több mint egy cél a következő generációs űrhajók számára: kutatási technológiához, fejlett életmentő rendszerekhez, valamint emberi és robot interfészekhez használják. A NASA állítása szerint az ISS egy egyedülálló mikrogravitációs „próbaágy” és egy nemzeti laboratórium, ahol az emberek a földi élet javításáért dolgoznak, és felkészülnek a Naprendszer távolabbi célpontjainak meghódítására.

Kereskedelmi célú űrhajók és rakéták már szállítanak rakományt az űrállomáshoz, 2020-ban pedig még több ellátási járat indul majd, míg a személyzet szállítására is képes járművek már a végső teszteken esnek át.

A 2019-es személyzet nélküli próbarepülések után a Boeing és az SpaceX is arra készül, hogy amerikai űrhajósokat indítson az Egyesült Államokból az űrbe, kilenc évvel a legutóbbi misszió után.

Artemis-program: az űrhajósok visszatérése a Holdra

Artemis-program keretein belül a NASA új tudományos műszereket és technológiákat küld a Hold tanulmányozására, felgyorsítja az űrhajósok küldését a Holdra 2024-ig, valamint fenntartható holdkutatást vezet be 2028-ig.

Az Artemis egyik legfontosabb mérföldköve 2020-ban a Space Launch System nevezetű hordozórakéta-rendszer központi szakaszának mind a négy motorját ellenőrző Green Run-teszt lesz. Emellett a NASA továbbra is kereskedelmi partnerekkel működik együtt annak érdekében, hogy egyre több leszállóegységet küldjön a Holdra, melyek elősegítik az űrhajósok érkezését, ideértve egy holdjárót is, amely az égitest vízjegét térképezi majd fel.

Hatalmi harcok folynak a holdra szállással kapcsolatban

Egyelőre azonban nem biztos, hogy az űrügynökség milyen mértékben folytathatja együttműködését a kereskedelmi partnereivel. Az Egyesült Államokban jelenleg zajlik a politikai vita a NASA Authorisation Act 2020 fedőnevű törvényjavaslat kapcsán. A legfontosabb kérdés, hogy következő években az amerikai űrkutatási hivatalnak mi legyen a fő missziója, és kiknek vegye igénybe a segítségét.

A korábbi tervek szerint az Egyesült Államok több mint ötven év után visszatérhet a Holdra, melyben rendkívül fontos szerepet játszhatnak a magánkézben lévő kereskedelmi űrszolgáltató cégek, mint a SpaceX vagy a Blue Origin. Ez nem lenne példa nélküli, hiszen jelenleg is a SpaceX szállítja a Nemzetközi Űrállomásra az Egyesült Államok több eszközét is, míg az embereket az orosz Szojuz rakéták viszik fel” – mondta Kiss László csillagász, asztrofizikus a hirado.hu-nak.

Hozzátette: most úgy tűnik, hogy a törvényhozók egy része szeretné megakadályozni az együttműködést. Ez a csoport azt mondja, hogy a holdra szállási technológiát a NASA tartsa meg magának, ne szervezze ki magáncégeknek a munkát.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Hatalmi harc folyik tehát a különböző szereplők között, de vajon ez miért most vált igazán aktuálissá? A szakértő szerint a válasz a technológiai fejlődésben rejlik.

Az 1960-as évek politikailag motivált űrkutatási fejlesztései után véget ért az a fajta ösztönzés, ami a forrásokat oda vitte, ezáltal vissza is esett a fejlődés. Azóta nem volt igazán drámai előrelépés. A SpaceX az első olyan jelentősebb fejlesztést megvalósító magáncég, amely a többször hasznosítható rakétái révén elért árcsökkentéssel ténylegesen komoly haladást ért el a területen” – mondta a csillagász.

Hozzátette, 51 évvel a legutóbbi holdra szállás után újra beindult a technológiai fejlődés, valamint egyes vizionáriusok szerint elérhető közelségbe került a világűr valódi hasznosítása, és az úgynevezett kozmikus anyagok kiaknázása is célkitűzés lett.

 A Hold a tesztpálya az emberes Mars-utazáshoz

Bár a hatalmi és politikai harcok a kivitelezéssel kapcsolatban még folynak, az egyetlen élhető bolygónak tartott Mars meghódítása már egyértelmű cél a NASA és a magáncégek számára. A kérdés csupán az, hogy mennyi időbe telik, míg a kitűzött vállalást tényleg sikerül megvalósítani.

A NASA missziója, hogy a holdra szállás egy tesztpálya az emberes Mars-utazáshoz. Az optimista tervekben jelenleg az szerepel, hogy 2024-re megvalósul az emberes jelenlét a Holdon – akár egy Hold-bázis révén –, majd azután tíz évvel a NASA embert küldene a Marsra. Ehhez képest a legfrissebb törvényjavaslat már négy évvel későbbre, 2028-ra tenné az emberes holdra szállást, és akkor a Marsra jutásról még nem is beszélünk” – fejtette ki Kiss László.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/ESA/ATG Medialab)

Az űrben a fejlesztési ciklusokat évtizedekben mérik, az innováció ára pedig több száz millió dollár, amit kevés nemzet vagy cég engedhet meg magának.

„A nagy technológiai és financiális kihívásokat jelentő program becsült költségei – emberes Mars-utazás, Mars-bázisok permanens fenntartása –

ezermilliárd dolláros nagyságrendet jelentenek.

A teljes földi civilizációs gazdasági teljesítményhez képest ez nyilván kis összeg, de az egyén vagy akár a nemzetek számára felfoghatatlan. A NASA – aminek kapcsán most zajlik a törvénykezési vita – egy állami intézmény, adófizetői pénzből tartják fenn évi 10–15 milliárd dollárból, ami nagyon messze van az ezermilliárdtól” – hangsúlyozta az asztrofizikus.

Egyelőre nem tudni, hogy a kozmikus nyersanyagokból mi lesz hasznosítható

Kiss László kiemelte, a Mars felszíne alatt található víz nagyon fontos lesz, nem véletlenül küldik fel a szondákat ennek kutatására, hiszen az, hogy volt-e élet a bolygón korábban, sok mindent elárul arról, mi vár minket, ha odaérünk.

Azt egyelőre nem tudni – tette hozzá –, hogy mi lesz odakint az a konkrét nyersanyag akár a Holdon, akár a Marson, egy kisbolygónál vagy bárhol máshol, ami hasznosítható lesz, és rendkívüli értékkel bír majd. Itt még hiányosak a tudományos ismeretek, van még tere a vizsgálatoknak.

A címlapfotó illusztráció.