Hihetetlen mértékben fejlődik az űrkutatás

 

Elon Musk az őrület pályájára állította az űrkutatást. 2018. február 6-án ugyanis útnak indította a Falcon Heavy névre keresztelt hordozórakétát, ami három Falcon–9-es rakéta együttesét jelenti. A hazai kutatók is évtizedek óta hozzájárulnak a nemzetközi fejlesztések sikereihez, például a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában létrehoztak egy fiatalcsillag-katalógust.

A SpaceX Falcon 9-es hordozórakéta kilövése (Fotó: MTI/EPA/SPACEX)

„Ha valaki tíz évvel ezelőtt megkérdezte volna bármelyik űrmérnököt, hogy lehetséges-e egy Falcon fellövése a világűrbe, kinevették volna” – mondta Zábori Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának fizikusa az M5 Multiverzum című műsorában.

Ez a terv mégis lehetségessé vált, Elon Musk az őrület pályájára állította az űrkutatást, 2018. február 6-án ugyanis útnak indította a Falcon Heavy névre keresztelt hordozórakétát, ami három Falcon–9-es rakéta együttesét jelenti. Ezeket egyébként a SpaceX évek óta használja űrszállítmányozáshoz alacsony Föld körüli pályán, de a Mars-utazáshoz már kevés lett volna egyetlen rakéta ereje.

Starman a Tesla Roadster vezetőülésén

„A végtelenbe és tovább!” – Buzz Lightyear kiáltását mondhatta volna akár Starman is, ha tudna beszélni. Starman az a bábu, aki űrruhába öltözve utazik a rakéta által fellőtt piros sportautó, vagyis a Tesla Roadster vezetőülésén. Az autó végső célja a Mars, amit a matematikusok szerint 2020-ig el is ér majd az űrben száguldó jármű.

Zábori Balázs elmondta, Elon Musk és csapata tíz év fejlesztésnek köszönhetően sikeresen megépített egy újra felhasználható rakétát. A SpaceX egyik rajongói oldala szerint ha a sportkocsi akkumulátorai még mindig működnének, Starman már több mint százharmincötezerszer hallgatta volna végig a rádión David Bowie Space Oddityjét.

A Starlink műhold projektje jelzi az űripar rohamos fejlődését

Elon Musk nemrég elindította legújabb projektjét, a Starlinket is, amelynek

célja egy globális űrinternet-hálózat.

A terv szerint évente kétezer, néhány éven belül pedig tizenkétezer műhold kering majd a Föld körül. Zábori Balázs szerint ez egyelőre túl nagy vállalás, de előre jelzi azt, hogy az egész űripar milyen tempóban növekszik, és milyen hihetetlen igény van arra, hogy legyenek fejlett űrhajók, fejlett rakéták, hogy az emberiség, a technológiai infrastruktúra kitelepülhessen a világűrbe.

Ez az űrkutatás végső célja, amiből mi, magyarok is kivesszük a részünket. A hazai kutatók évtizedek óta hozzájárulnak a nemzetközi fejlesztések sikereihez, például a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában.

Magyarország is kiveszi a részét az űreszközök fejlesztéséből

Az űreszközök összeszerelése kontrollált szobákban, úgynevezett tiszta szobákban történhet, ahol a környezeti paramétereket nagyon szigorú előírások szerint bizonyos tartományon belül tartjuk, utána pedig az űreszközöket alá kell vetni egy erőteljes rázástesztnek, amivel szimuláljuk majd a felbocsátását, majd pedig egy űrszimulációnak, ahol szimuláljuk a világűr vákuumát, illetve a szélsőséges hőmérsékleti körülményeket” – mondta Zábori Balázs.


A fiatal csillagok a galaxisunknak olyan részein keletkeznek, ahol rendkívül sok a csillagközi por és a csillagközi gáz, mivel ezekből keletkeznek a fiatal csillagok, illetve a körülöttük található bolygóképző korongok.

A Naprendszer kialakulásnak megfejtéséhez nyújt segítséget

Egykor a Nap is fiatal csillag volt, majd létrejött a Naprendszer. Az még mindig nem világos teljesen, hogyan alakult ki, és hogy mennyire egyedi fejlődésének története. Ebben segít a kutatócsoport által létrehozott fiatalcsillag-katalógus.

Marton Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa elmondta, a Gaia űrtávcső nagyjából havonta egyszer méri a számára látható mintegy 1,6 milliárd csillag fényességét.

Hozzátette, „az első pillanatban nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen típusú csillagról van szó, de a mi katalógusunk segítségével

meg lehet állapítani, hogy az a csillag, ami hirtelen kifényesedett vagy elhalványult, fiatal csillag vagy sem”.

A létrehozott katalógus a jövőben része lesz a Gaia űrtávcső riasztási rendszerének, így a kutatók még több olyan fiatal csillagot találhatnak majd, amelyek által közelebb kerülhetünk a Naprendszer kialakulásáról szóló kirakós megfejtéséhez.