Az alvásprobléma jelentheti a legnagyobb kihívást a Marson

 

Egyre közelebb az időpont, amikor az első ember a Hold után a Marsot is meghódítja. Amerikában, Kínában, és Kanadában már Mars-szimulációs bázisok is működnek, melyek célja az űrhajósok felkészítése.

Egy nap ez az űrhajó a Mars rozsdaszínű homokfelszínén fog landolni” – írta Elon Musk nyár végén a Starhopper űrhajó prototípusának tesztje után. A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat alapítója azt prognosztizálta néhány évvel ezelőtt, hogy az első emberek már 2025-ben elérhetik a vörös bolygót – hangzott el az M5 Multiverzum műsorában.


Kereszturi Ákos asztrobiológus-csillagász már több alkalommal vett részt Mars-expedíció-teszten. Kínában, a kanadai sarkvidéken, valamint

Amerika egyik sivatagos területén létesítettek Mars-szimulációs bázist.

A küldetés alatt a kutatók egy henger alakú, 5-6 méter átmérőjű, kétszintes egységben, hubban laknak, amelyet csak szkafanderben hagyhatnak el.

A szimulációban részt vevő csapatok különböző geológiai méréseket végeznek, mialatt azt is tesztelik, hogy milyen több héten át izolált helyen, másokkal szinte teljesen összezárva dolgozni.

Számos kihívással kell majd szembenézniük az űrhajósoknak

Az idejük jelentős részét azzal töltik majd, hogy fenntartsák a rendszer működését, az elektromos áramkört, a műszereket, a fűtést, az élelmiszert, az ivóvizet stb., ez egy kutatónak frusztráló – mondta Kereszturi Ákos.

A hasonló problémák szinte elkerülhetetlenül

csoporton belüli konfliktusokhoz vezetnek.

A csapattagoknak ezért folyamatosan naplót kell írniuk, amelyeket pszichológusok értékelnek ki. Nem a naplók tartalmát, hanem a szavak minőségét vizsgálják. Abból az alapelvből indultak ki, hogy a naplókban, a beszédben, bármilyen emberi kommunikációba beépülnek a pszichológiai állapotok és folyamatok – mondta Ehmann Bea pszichológus.

Kínai tanulók a K-űrprogram keretében létesített Mars-bázis vezérlőtermében (Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

A naplóbejegyzések elemezése után a szakértők rájöttek, hogy minden olyan csoport számára, amelynek extrém körülmények között, összezárva kell helytállnia a marsexpedíció alatt a legnehezebb időszak a küldetés harmadik negyede.

Balázs László pszichológus hozzátette, kihívást jelent az alvásprobléma, mivel

a Marson másfél órával hosszabb naphoz kell hozzászokniuk

az asztronautáknak. Az utazás során ugyancsak változó napokhoz kell alkalmazkodniuk, illetve amikor megérkeznek a Marsra, az idejük jelentős részét a sugárterhelés miatt a „föld alatt” kell eltölteniük.

A szakértők szerint a nehézségek ellenére, sokan lesznek, akik vállalkoznak majd a marsutazásra. Ennek hátterében pedig leginkább a kíváncsiság áll.