Még távolabbra "lát" majd a fekete lyukak ütközését figyelő detektor

 

Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat.

A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. Képes lehet 2024-re korábban nem tapasztalt részletességgel, akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A részleteket  a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai  Egyesület a Tudomány Haladásáért éves közgyűlésén ismertették.

A NASA által közreadott ábra két neutroncsillag ütközéséről és összeolvadásáról (Fotó: MTI/NASA Goddard Space Flight Center/CI Laboratórium)

Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a projekt egyik vezetője szerint a műszerek fejlesztése segíthet abban, hogy jobban megérthessék a gravitációt, a fekete lyukakat és a neutroncsillagokat. „Már most nagyon sokat tanultunk a 10 fekete lyuk és egy neutroncsillag esetében megfigyelt ütközésből” – idézi a kutatót a BBC News. Washingtonban 2016 februárjában jelentették be hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

A LIGO tudományos együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group, valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.