×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kiderült, milyen korúak a legősibb kőszerszámok

 

Az archeológia egyedülálló tulajdonsága, hogy az idő múlásával párhuzamosan képes elénk tárni az időtlent. A lelet egy általunk közvetlenül nem ismert, a képzelet által erősen befolyásolt korszak jegyeit idézi, miközben folyamatosan képes meglepni, újat mutatni. A világ legnagyobb sivataga, az egész észak-afrikai térséget körbefogó Szahara végeláthatatlan homokszőnyege páratlanul idős fogásokat rejt.

 

Egy friss feltárás az egész évben szárazságtól tizedelt Szudán északkeleti részén újabb megerősítést adott, hogy legősibb rokonunk, a Homo erectus („felegyenesett ember”) életében fontos szerepet játszottak a kézi eszközök. Egy elhagyott aranybánya mélyén munkálkodó vájároknak köszönhetően egy ásatás során több száz kőszerszám került elő. Mivel a területen lefejtett kődarabok is rejtőztek, feltehetővé vált, hogy egy akár sorozatgyártás céljából fenntartott műhely maradványa látott napvilágot. A tárgyak zöme vágó, hasító eszköz, némelyik keresztirányú vágóéllel rendelkezik.

Lumineszcens kormeghatározásnak (amellyel az az időpont állapítható meg, amikor egy ásvány vagy kőzet utoljára napfényre került) köszönhetően a szerszámok fölötti föld- és homokréteg kora közel 400 ezer évre tehető, amelyből következik, hogy a szerszámok ennél sokkal idősebbek,

akár 700 ezer évesek is lehetnek.

Mirosław Masojć, a Wrocławi Egyetem archeológiai tanszékének kutatója szerint a bányában talált lelet könnyen akár az afrikai északkeleti régió legősibb szerszám manufaktúrájából is származhat.

A balták és fejszék szinte megegyeznek a Kenyában és Etiópiában találtakkal, amelyek kora szintén elérheti a milliós nagyságrendet is – mondta Masojć. – Úgy gondoljuk, a bánya mélyebb rétegei akár ennél idősebb eszközöket is rejthetnek, viszont a régió instabil politikai helyzete megnehezíti azok feltárását.

A Homo erectus kétmillió évvel ezelőtti észak-afrikai megjelenését a klímaváltozás nagyban befolyásolta. Ez a faj elsőként mutatott maihoz hasonló emberi jegyeket. A legutóbbi kutatások szerint az Európában és a Közel-Keleten élt Neander-völgyi ember nagy valószínűséggel a „felegyenesedett ember” európai változatából származtatható.

A címlapfotó illusztráció.