×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szétszedték és legó módjára újra összerakták a Stonehenge köveit

 

A kutatók azt feltételezik, hogy a monumentális őskori építmény kőoszlopai korábban már egy másik kőkör részei voltak.

Az angliai Stonehenge eredete már régóta rejtély. Most új kutatási eredmények arra utalnak, hogy az ikonikus emlékmű darabjai először Walesben álltak, majd valamiért az itteni kőkört darabjaira szedték, és mostani helyén, az eredetitől 280 kilométerre újraépítették. A kutatók ezt a walesi Preseli-dombságban lévő régészeti emlékek vizsgálata alapján feltételezik – erről számolt be a NewScientist tudományos magazin.

Eddigi tudásunk szerint a Stonehenge több ütemben épült meg időszámításunk előtt körübelül 3000 és 2000 között. Először egy nagy kör alakú árkot készítettek el, egy két méter magas granulit kőtömbökből álló körrel. Később ezeket áthelyezték, és homokkőből építették meg a nagyobb köröket.

2015-ben a londoni University College kutatói felfedezték, hogy a granulit kőtömböket egy Preseli-dombságban található kőfejtőből bányászták, ami a Stonehenge-től 280 kilométerre található Walesben.

Ezután a régészek a kőfejtő környezetét is megvizsgálták, mivel azt feltételezték, hogy esetleg itt is építhettek kőköröket a Stonehenge-et megalkotó kőkorszaki emberek.

A Waun Mawn-nak elnevezett helyszínen fel is fedeztek négy, körívszerűen elhelyezett nagy sziklát, és találtak hat további mélyedést is, amikben eredetileg sziklák lehettek. A nyomok szerint tehát ezen a helyen is volt egyszer egy nagy kőkör.

A kutatók becslése szerint az itt lévő kör 30–50 kőtömbből állhatott, bár valószínűleg a Stonehenge-hez képest sokkal szabálytalanabb elrendezésű volt.

Az eredmények arra utalnak, hogy az innen elvitt kőtömbök alkották a Stonehenge elsőnek megalkotott részét, hiszen a Waun Mawn-i kör időszámításunk előtt 3600 és 3200 között keletkezhetett, néhány évszázaddal a Stonehenge első elemei előtt. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a két helyszínen a kőzetek anyaga megegyezik.

Ráadásul a walesi régészeti ásatáskor talált egyik lyuk pont olyan ötszögletű formájú, mint a Stonehenge egyik granulit kőtömbje. Ez a kutatók szerint nem egyértelmű bizonyíték, de nagyon jól alátámasztja a feltételezéseiket.

A Stonehenge bejáratnál felállított granulitoszlopokat úgy helyezték el, hogy a nyári napforduló idején a középpontból nézve a napkelte helyén legyenek – úgy tűnik, hogy ez a különleges elrendezés már a Waun Mawn-i körre is jellemző volt.

A megtalált nyomok ellenére azonban egyes régészek még kételkednek ebben az új elméletben, ezért a kutatók további ásatásokat terveznek, hogy új információkat szerezzenek a Waun Mawn-i helyszínről.

Mindenesetre ez az elmélet megmagyárázná, hogy a kőkorszaki emberek miért utaztak a Stonehenge köveiért egészen Walesig. A kutatók ettől az elmélettől függetlenül is azt feltételezik, hogy Walesből származtak a Stonehenge-et építő emberek. Talán őseiknek állítottak emléket akkor, amikor a Walesben egyszer már álló kőkört újra felállították mai helyén.

A Stonehenge körüli tudományos vita még biztos hosszú ideig fog folytatódni. Korábban például megtalálták az őskori emlékmű építőinek települését, ami szintén sok felfedeznivalót tartogat még.

Címlapfotó: MTI/EPA/Neil Hall