×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Föld egész történetében ez volt az egyik leghalálosabb esemény

 

Máig vitatkoznak a tudósok, hogy miért tűnt el hirtelen az összes élő faj 85 százaléka az első tömeges kihalás során.

A földtörténeti tömeges kihalások okai számos esetben világosak a kutatók előtt – például egy aszteroida nyomait még évmilliókkal később is meg lehet találni. Az első ismert nagy kihalás pontos okai azonban még ma is bizonytalanok.

Az összes közül ez volt a második leghalálosabb, csak a permi kihalás volt súlyosabb.

A késő ordovíciumban, 444 millió évvel ezelőtt a tengeri fajok 85 százaléka tűnt el hirtelen. Annyira rejtélyes ez az esemény, hogy bár vannak magyarázatok rá, a tudósok még mindig új elméletekkel állnak elő – számolt most be a Discover tudományos magazin.

Ebben a korban az egyszerű életformák, mint a baktériumok már hárommilliárd éve virágoztak, a bonyolultabb életformák, azonban éppen csak megjelentek. Az ordovícum előtt már a kambiumban hatalmas fejlődésnek indult a Föld élővilága, megjelentek a ma is ismert állatok törzsei, a gerincesek, a puhatestűek, az ízeltlábúak. Az élővilág a kataklizmáig fantasztikus mértékben burjánzott.

„Az ordovícium egy nagyon érdekes időszak, ekkor volt az egyik leggyorsabb fejlődés az élővilágban (…), és szintén ekkor volt az egyik legnagyobb tömeges kihalás is. Mindkettő egyértelműen a környezet megváltozásához köthető” – mondta Seth Finnegan, a Berkeley Egyetem paleobiológusa.

Az első tömeges kihaláskor a fajok 85 százaléka, köztük nagyon sok trilobita is kipusztult (Fotó: Wikipédia)

Ekkoriban a legtöbb szárazföld a Gondvána szuperkontinensben egyesült, a növények és állatok talán éppen csak megjelentek a szárazföldön, az élőlények döntő többsége a tengerben élt.

A pusztulást eddig hagyományosan két oknak tulajdonították. Közismert, hogy a Föld klímája a korábbi földtörténeti korokban sokszor változott. Nem csak a korai őseink szenvedtek azonban a klímaváltozástól, 444 millió éve is drámaian lehűlt a bolygó, a Déli-sark környékén a Gondvánát jég borította, a tengerszint ennek következtében pedig több száz méterrel csökkent. Ez elpusztította a meleg, sekély vizű élőhelyek hatalmas részét. Aztán nagyjából egymillió év múlva a bolygó felmelegedett. A jégsapkák elolvadtak, a tengerszint újra megemelkedett. A fajok pedig, amik éppen csak hozzászoktak a hideghez, nem tudtak alkalmazkodni elég gyorsan az új körülményekhez.

Nem tisztázott, hogy mi okozta ezeket a változásokat.

Egyes tanulmányok szerint hegységképződés miatt csökkent le a szén-dioxid szint, ennek következtében pedig leesett a globális hőmérséklet. Vannak szakértők, akik azt mondják, hogy a terjedő növényzet nyelte el az üvegházhatású gázokat. De olyan tanulmány is ismert, ami egy hatalmas gammasugár-kitörést okol.

Mások azt gondolják, hogy a hőmérséklet-változás nem volt elég ok a tömeges kihalásra, akár az óceánok mélyében felszabaduló mérgező anyagok is szerepet játszhattak benne. Továbbá bizonyítékok utalnak arra is, hogy lehet, nem is eljegesedés, hanem a legtöbb kihaláshoz hasonlóan, ezt is extrém mértékű vulkanizmus okozta.

Az okok bizonytalanok, azonban abban egyetértenek a tudósok, hogy ez a hatalmas kihalás annak ellenére, hogy a fajok 85 százalékát elpusztította, kevésbé rendezte át az élővilágot, mint más kihalások. Széles körben ismert például, hogy a krétakori tömeges kihalás elpusztította a domináns dinoszauruszokat, és lehetővé tette az emlősök felemelkedését. Ilyen változás 444 millió éve nem történt.

A dinoszauruszok teljes kihalását okozta egy tömeges kihalás (Fotó: Wikipédia)

Tehát annak ellenére, hogy a perm időszaki után a második legnagyobb kihalás ez volt, hosszú távon kisebb volt a hatása. A fajok többsége kihalt, de teljes élőlény típusok nem tűntek el. A fűnyíróelv működött inkább. Hogy ennek mi lehetett az oka? Talán az, hogy bizonyos térségeket, és nem a teljes bolygót érintette a pusztulás.

A címlapfotó illusztráció.