×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Bakonyt a dinoszauruszok földjének is nevezik

 

A Bakony egy földtani csodaország, amelyet nem véletlenül neveznek a megszelídült tűzhányók és a dinoszauruszok földjének. A gazdag ősfauna egyik jeles képviselője volt egy növényevő dinoszaurusz, amelynek 2009-ben leltek rá papagájcsőrszerű állkapcsára.

A Bakony egy földtani csodaország, amelyet nem véletlenül neveznek a megszelídült tűzhányók és a dinoszauruszok földjének. Most erdők, tanúhegyek és karsztos képződmények határozzák meg a táj arculatát.

Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton Geopark-csoport földtudományi szakreferense az M5 Multiverzum című műsorában elmondta, ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hogy nyolcvanötmillió évvel ezelőtt hogyan nézett ki a Bakony, ahhoz el kell engednünk azt a látványt, ahogy ma ismerjük az európai kontinenst. Hozzátette, nyolcvanötmillió évvel ezelőtt, a mai kontinens helyén még szubtrópusi, trópusi tenger volt kisebb szigetekkel. Ezt a szigetvilágot népesítették be egykor a bakonyi dinoszauruszok, amelyeket az iharkúti leletanyag alapján ismerünk.

Az Ajkaceratops négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt

A gazdag ősfauna egyik jeles képviselője testhossza alig érte el az egy métert. A legtöbb növényevő állathoz hasonlóan, feltehetően csordákban legelészhetett, 2009-ben leltek rá papagájcsőrszerű állkapcsára.


Ősi Attila paleontológus elmondta, a lelet részletes vizsgálata alapján kiderült, hogy egy Európában eddig nem ismert csoport,

a Ceratopsia, azaz a galléros vagy tülkös dinoszauruszok csoportjába tartozó egyed maradványa lehetett.

Az állatot Ajkaceratopsnak nevezték el, és igazából elképzelhető, hogy a mai Ajka közelében található Úrkúti őskarsztnál is megfordult. Ez a terület ugyanis már mintegy százmillió évvel ezelőtt is szárazföld volt.

A bakonyi barlangokban mikroklímák is kialakultak

Korbély Barnabás elmondta, a Bakonyban található mészkő a jura időszakában keletkezett. Hozzátette, a térségben az 1920-as években kézi eszközökkel mangánércet bányásztak. Ennek köszönhetően vizsgálható a sziklák alakja a maga természetes formakincsében.

Ezen a trópusi klímán a szénsavas víz gyorsan dolgozott: a puhább kőzeteket hamar kimosta és létrehozta a ma is látható egyedi sziklavilágot, mélyén egy kis barlanggal. Ennek a bejáratánál pedig az egyedi mikroklíma olyan növényvilágnak ad otthont, amely még a Jurassic Parkban is megállná helyét.

Bár a sziklák számunkra az állandóság, a maradandóság szimbólumai, a természet erői az évmilliók, évszázadok alatt azokat is átalakítják. A Bakony tehát most is alakulóban van, csak találgathatunk, hogy újabb nyolcvanötmillió év múlva hogyan fest majd e táj.

A címlapfotó illusztráció.