×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki egy fosszilizálódott fog zománcából

 

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt fajnak az emberi evolúcióban elfoglalt helyét.

A kutatók elmondása szerint két fosszíliát vizsgáltak meg. Az egyik a Spanyolország északi részén lévő Atapuerca falu közelében feltárt 800 ezer éves őrlőfog, mely egy Homo antecessortól származik, a másik pedig egy 1,77 millió éves, Homo erectus-őrlőfog, melyet a grúziai Dmaniszi város közelében találtak.

Az úgynevezett paleoproteomika módszerével nyertek ki proteint a foszilizálódott Homo antecessor-fogból. Ezzel a módszerrel olyan fosszíliákban is meg lehet találni a genetikai anyagot, melyek túl régiek ahhoz, hogy DNS-t tartalmazzanak, hiszen ez idővel kémiailag lebomlik.

A proteinszekvenciákat örökítőanyagunk DNS-szekvenciái határozzák meg, ezért ezek az ősi proteinszekvenciák evolúciós információt hordoznak. Korábban bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk akár kétmillió éves állati fosszíliából kivonni az ősi proteint” – mondta el Frido Welker, a Koppenhágai Egyetem molekuláris antropológusa, a Nature című tudományos lapban megjelent kutatás vezetője.

Ezidáig a legrégebbi, emberi fajtól nyert genetikai anyag mintegy 420 ezer éves volt.

A Homo antecessor közeli rokonságban állt a Homo sapiensszel

A Homo antecessor genetikai anyaga különösen fontos információkkal szolgált, miután összehasonlították a modern emberi fajtól és kihalt fajoktól származó, frissebb genetikai adatokkal. Ezekből kiderült, hogy a Homo antecessor közeli rokonságban állt a Homo sapiensszel és két kihalt rokonával, a neandervölgyi emberrel és a kevésbé ismert gyenyiszovai emberhez vezető evolúciós ág utolsó közös ősével.

Ez megerősíti azt az elméletet, mely szerint a Homo antecessor állhatott a feltörekvő új emberiség kiindulópontjánál, mely vélhetően mintegy egymillió éve Délnyugat-Ázsiában, elsősorban az úgynevezett Levantine-folyosónál jelent meg” – mondta José-María Bermúdez de Castro, a spanyolországi Burgosban lévő, az emberi evolúciót vizsgáló Nemzeti Kutatóközpont munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A régió a jégkorszak idejének fontos menedéke volt a biodiverzitás szempontjából és mint ilyen, hozzájárult az új fajok megjelenéséhez – tette hozzá a kutató.

A Homo antecessor esetében egyelőre sok kérdés tisztázatlan

Az elemzett Homo antecessor-fogat 2003-ban találták, egy férfi egyedhez tartozott. Bár a faj esetében sok kérdés tisztázatlan egyelőre, a tudósok korábban bizonyítékokat találtak arra, hogy esetükben a kannibalizmus is megjelent.

A kutatók szerint a paleoproteomika hozzájárulhat az emberi evolúció megfejtéséhez, kiegészítve a csontvázak fosszilis alakjának és fizikai szerkezetének tanulmányozásával kapott ismereteket.

Az emberi faj mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában. A tudósok az emberi családfa pontosabb megismerésére törekszenek, hogy megismerjék annak a felmenő ágnak a közvetlen őseit, melyből a Homo sapiens, a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember létrejött.

A molekuláris adatok az evolúciós információ független forrásai” – mondta Welker.

A címlapfotó illusztráció.