Mi lehetett Ötzi rejtélyes madzaga?

 

A mai olasz–osztrák határon, egy alpesi gleccseren több mint ötezer éve jégbe fagyott ember, Ötzi újabb titkát fedték fel svájci kutatók, akik szerint íjhúr lehetett az újkőkori vadász tegezében talált rejtélyes mazdag – jelentette be kedden a bolzanói Dél-tiroli Régészeti Múzeum, ismertetve egy, a Journal of Neolithic Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmányt.

A Svájci Tudománytámogatási Nemzeti Alap kutatói megállapították, hogy a tegezben talált ismeretlen rendeltetésű zsinór nem növényi, hanem állati eredetű, így jól terhelhető zsinegként kiválóan alkalmas lehetett arra, hogy egy íj húrjaként használják.

A rejtélyes, gondosan összehajtogatott madzagot mindeddig növényi eredetűnek vélték, ám a svájci kutatók most egy belőle kapott mikroszkopikus méretű rostmintát összehasonlítottak más hasonló újkőkori leletek mintájával, és megállapították, hogy az Ötzi tegezében talált madzag egy nem meghatározható állat lábának ínjából készült.

A három zsinegből igényesen összefont kötél nyugalmi állapotban négy milliméter vastag, és két méteres hosszával éppen elég lehetett Ötzi íjához. Az elasztikus húr megfeszítve, mindössze két milliméter vastagon, jól beleilleszthető a tiszafából készül íj két végén található rovátkába.

Az újkőkori vadász S-alakban hajtogatta össze a húrt, és egyik végére csomót kötött. A tegezben talált másik, ugyancsak állati eredetű, kezdetlegesen megmunkált madzagköteg tartalékként szolgálhatott egy másik húrhoz – vélik a kutatók.

A bolzanói múzeum szerint a jó állapotban fennmaradt zsineg a gleccsermúmia többi kellékével együtt a világ legrégibb vadászfelszerelése az újkőkorból. Az íjhúrok a legritkább régészeti leletek közé tartoznak.

Ötzi mintegy 5300 éve élhetett. Gyilkosság áldozata lett, nyíllal lőtték le, a gleccser jegébe belefagyott holttestét 1991-ben, 3210 méteres magasságban találták meg német túrázók az Ötz-vögyi Alpokban, innen ered a beceneve.

A címlapfotó illusztráció.