Hatszázmillió évesnél is idősebb embrióra bukkanhattak a kutatók

 

A rejtélyes 609 millió éves sejtgolyók a földi állatok életének legkorábbi bizonyítékai lehetnek, bár ez megosztja a kutatók véleményét. A homokszemcsére hasonlító maradvány, mely mikroszkóp alatt több százezer sejt együttesének látszik, egyesek szerint korai embrió, mások szerint baktériumok.

A kövületet egy régészeti lelőhelyen találták Kína délnyugati részén Kujcsou tartományban. A Harvard Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az embrió egy Caveasphaera nevű lényhez tartozik, amely 609 millió évvel ezelőtt Kínában élt – olvasható a Daily Mail cikkében.

A kutatók nemrég befejezett tanulmányukhoz több száz Caveasphaera maradványát használták fel, melyekről röntgensugaras vizsgálattal háromdimenziós képeket készítettek, és úgy gondolják, hogy az embrió az állat kezdetleges formájától vagy rokonától származhat.

Ha ez bebizonyosodik, az remek lehetőséget ad a tudósok számára, hogy felfedjék a hiányzó részleteket az evolúciós fejlődésünkről, az állatok és a különböző fajok genetikai változásainak alakulásáról.

Andrew Knoll, a Harvard Egyetem kutatója elmondta, egyedülálló leletnek kerültek a birtokába, amely akár egy állat korai formája is lehet.

Minden ma élő állat megtermékenyített petesejtből fejlődik ki, amely többsejtű szervezetté alakul.

A kutatóknak azonban nincsenek információik arról, hogy fejlődtek ki az állatok a kambriumi robbanás előtti korokban, amely nagyjából 542 millió évvel ezelőtt zajlott le.

Az új lelet segíthet fényt deríteni arra, hogy mikor és hogyan osztódtak addig a sejtek, amíg szervezet fejlődött ki belőlük.