Vélhetően magyar vonatkozású régészeti leletek kerültek elő a Kaukázus vidékén

 

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus északnyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen – közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

Az ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta mintás, lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

A temetkezési szokások és anyagi kultúra szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Szubbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni, és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen.

A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar–orosz régészeti feltárás – áll a közleményben.

Az MTI-hez eljuttatott pénteki közlemény szerint az ásatás a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával valósult meg.

A címlapfotó illusztráció.