Négyszáznyolcvanmillió éve „vonatoznak” az ízeltlábú-kövületek

 

A Marokkóban feltárt ízeltlábú-kövületek arra utalnak, hogy a szabályos sor formálása az állatvilágban 480 millió éves is lehet, és evolúciós előnyökkel járhatott – írta a Scientific Reports csütörtökön megjelent száma.

A francia, svájci és marokkói tudósok által leírt kövületcsoportban a trilobiták, a háromkaréjú ősrákok egy nemébe tartozó állatok szerepelnek, mindegyikük feje ugyanabba az irányba fordul, a kapcsolatot valószínűleg hosszú, hátrafelé irányuló tüskéik segítségével tartották. A tudósok azt állapították meg, hogy az apró állatok, amelyek a mai tőrfarkú rákokra hasonlítanak, minden bizonnyal szándékosan alkottak a vonatozáshoz hasonlító sort, amikor az ősi tengerfenéken vonultak. „A megismert mintázatok mérete, következetes vonalszerűségük és irányítottságuk miatt nem valószínű, hogy az alakzatot véletlenül alakították volna ki a víz áramlásai” – írták a kutatók.

Jean Vannier, a Lyoni Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a csoport viselkedésének okai között lehet a környezeti veszélyek és a reprodukció.

Az ízeltlábúak kiterjedt családjának mai tagjainál – hangyáknál, homárféléknél – szintén megtalálható ez a viselkedés, védekezésül vagy párkeresés céljával formálnak hasonló csoportokat. „Úgy tűnik, a csoportban élés és mozgás gyorsan megmutatta az előnyeit az ősi állatoknál” – tette hozzá Vannier.

 

Vannier elmondta, eredményeik azt az elképzelést támasztják alá, hogy a kollektív viselkedés – mint például a sorba rendeződés – ugyanakkor vagy valamivel később jelent meg az állatvilágban, mint amikor az első bonyolult idegrendszerek és érzékelő szervek kifejlődtek. Ha újra megvizsgálják Kínában talált, 520 millió éves ősi rákok leleteit, bebizonyosodhat, hogy a soralkotás még régebbi időkből származik – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció