A nyugat-kínai Tarim-medencében felfedezett múmiák természetes módon konzerválódtak a Takla-Makán-sivatagban.A leletek régebbiek az Egyiptomból vagy Peruból származó, a világ legépebben fennmaradt múmiáinál is.
Természetes úton maradtak fent az utókor számára
A leletek különlegességét az adja a leginkább, hogy ellentétben az ókori egyiptomiak, valamint az inkák és elődeik múmiáival, ahol a társadalom mesterségesen próbálta megőrizni az emberi testet a túlvilági élet számára, a tarimi múmiák természetes módon konzerválódtak.
Titokzatos népcsoport a Távol-Keleten
Azonban nemcsak emiatt érdekesek ezek a mumifikálódott testek. A mintegy kétezer éves múmiák szőkék és hosszú orrúak. Az időszámításunk előtti 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik a múzeum emeletén látható loulani szépség is, az a közel négy ezer éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai.
A régészek úgy gondolják, hogy a múmiák nem egy népből valók voltak, hanem különböző településekről és kultúrákból származtak az ókori Selyemút déli és északi útvonalának környékéről. A korábbi időkből származó múmiák a legegyszerűbb pólyákba, állatbőrbe voltak csavarva, míg az időszámításunk előtti 1000 után elhunytak teljesen felöltözve, hetyke tollal díszített kalapokkal kerültek elő. Sőt egyes holttesteket ingben, köpenyben, nadrágban, színes gyapjúharisnyában és skótkockás nagykendőben temettek el.
Fejlettebbek voltak a kínaiaknál is
A leletek vizsgálatakor a tudósok meglepő felfedezésekre jutottak. Olyan technológiák és találmányok kerültek elő, amelyek akkor talán még ismeretlenek voltak a kínaiak számára. Ilyen volt a kerék, a bronz vagy a gyapjúszövet. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy nem Kínából, hanem máshonnan származtak e csoport tagjai.
A tarim múmiák megjelenése európai eredetre vall (Forrás: wikipedia.org)
Egy elveszett európai nép nyomait is rejthette a sivatag homokja
A „chercheni embernek” hívott múmia a világ legrégebbi ismert nadrágját viseli. Ruházatuk, a csizmáik, az öveik, és a díszes szalagjaik a származásukra utaló nyomokat rejthetnek. A kutatók számára a legárulkodóbb motívum a skót kockás minta volt, amelyet egyértelműen európainak tartanak. Hasonló darabokat találtak ennek a korszaknak a környékén Németország, Ausztria és Skandinávia területeken is.
A sámán múmiája újabb fejtörést okozott a kutatóknak
Egy 2003-ban felfedezett múmia mellett számos szokatlan tárgyat találtak: hangszereket, csengőket, valamint pálcákat. A férfi a Yanghai Sámán nevet kapta, aki az időszámításunk előtti 8. század környékén élt. Ez az utolsó fejezete a tarimi nép létezésének. A sámánnál a vizsgálatok szerint marihuána volt, amelyet minden bizonnyal elszívott, és transzba esett tőle. A varázsló sapkáját díszítő porceláncsigák azonban újabb kérdéseket vetettek fel, mivel ez a faj több mint 1500 kilométerre délre, az Indiai-óceánban található.
A mai napig rejtély övezi a páratlan leleteket
2007 februárjában Felix Li Jin, a Shanghai Fudan Egyetem munkatársa, Kína egyik vezető népességi genetikusa néhány munkatársával útnak indult a távoli Tarim-medence felé. A kínai hatóságok engedélyt adtak arra, hogy meghatározott számú múmián dolgozzanak. A DNS vizsgálat igen bonyolult eljárás egy több ezer éves holttest esetében. Az eredmények még a sokat látott kutatókat is meglepték, mivel a kapott eredmények azt mutatták, hogy egész Eurázsiából fellelhetők rokonsági ágak, tehát minden bizonnyal vegyes eredetű népközösség lakta hajdanán a területet.
