A rangos Nano Letters című folyóirat címoldalára került a kutatóinak a (NNK) és a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL) kutatóival közösen végzett, koronavírussal kapcsolatos publikációja.
A magyar kutatók vizsgálata bebizonyította, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetükben pedig a fizikai behatás sem tesz kárt – hangzott el a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában.
– Az új típusú koronavírus szerkezetét és nanomechanikai tulajdonságait atomi erőmikroszkóp segítségével vizsgáltuk. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy egy nyolc-tíz nanométer átmérőjű tűvel „nyomogattuk meg” a vírus felületét és, amikor ez tettük, akkor azt tapasztaltuk, hogy
egészen, „faltól, falig” összeesik a vírus, de ezt követően helyreáll az alakja, mintha gumilabda volna
– mondta a műsorban dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.
A munkacsoport vezetője szerint sajnos most még nem lehet megmondani, hogy a koronavírus „gumilabdaszerű” tulajdonsága mennyire járul hozzá a vírus fertőzőképességéhez, de mindezt a vírus öngyógyító képességére utalhat.
A magyar kutatók a brit mutánst is vizsgálják, a kezdeti eredmények pedig azt mutatják, hogy a mutáns átmérője kisebb, mint az eredeti vírusé.
Dr. Kellermayer Miklós szerint mindez azt jelenti, hogy a brit mutáns úgynevezett térkitöltő képessége jóval nagyobb, mint az eredeti vírusé,
mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a mutánsvírus könnyebben fertőz,
mint az eredeti.
A laboratóriumi kutatások nagyban hozzájárulnak a koronavírus megismeréséhez, innen tudjuk például azt is, hogy a koronavírus tüskefehérjéjének van szerepe az emberi sejtek megfertőzésében.
A címlapfotó illusztráció.
