×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Vajon az ember is élhetne-e 200 évig a cetek rákbetegség elleni génjeivel?

 

Az emberek gyógyítását is segítheti, ha megértjük, hogy miért ellenállóak a bálnák és a delfinek a daganatos megbetegedésekkel szemben. A kutatók szerint az állatok DNS-ében rejlik a magyarázat az ellentmondásra.

A bálnák és a delfinek rokonok, rendszertanilag a cetek alrendágába tartoznak. Általánosságban elmondható, hogy ezek az állatok a leghosszabb életű emlősök, egyes bálnafajok akár a 200. születésnapjukat is megélhetik. Az emberek többek között azért sem élnek ilyen sokáig, mert ahogy idősödnek, egyre nagyobb az esélyük a daganatok kialakulására. A kutatók most annak okait keresik, hogy a tengeri emlősökre miért nem jellemző ez a betegség – számolt be a NewScientist tudományos magazin.

Eddig rejtély volt, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen testük nagy méretükből kifolyólag sokkal több sejtet tartalmaz, mint az emberé. „Ha több sejted van, akkor nő a kockázata annak, hogy a sok sejt közül valamelyik rákos daganattá alakuljon. Tehát, ha egy élőlény nagy és sokáig él, akkor nagyon sok sejtjében indulhat meg a kóros elváltozás” – állítja Daniela Tejada-Martinez, a chilei Ausztrál Egyetem kutatója.

Ezzel szemben a cetféléknél sokkal alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya, mint az embereknél, vagy más emlősöknél. Ezt a jelenséget a tudomány Peto-paradoxonnak hívja.

delfin-balna-rak-gen-dns A tengeri emlősökben ritkán alakulnak ki daganatok (Fotó: MTI/EPA/Caroline Seidel)

Az ellentmondásnak az a lényege, hogy a nagyméretű állatok immunisnak tűnnek a daganatos megbetegedésekkel szemben. Pedig statisztikailag minél nagyobb egy élőlény, annál több sejtje van, és így annál több daganata kellene, hogy keletkezzen. Például egy egér sejtjei nem kisebbek, mint az emberé, csak kevesebb van belőlük. Az emberek az egereknél nagyjából ötvenszer tovább élnek, és ezerszer több sejtjük van, mégis nagyjából azonos a két faj között a rák gyakorisága. A biológiai paradoxon folytatása pedig az, hogy a kék bálnáknak az embereknél 3 ezerszer több sejtjük van, mégis, mintha soha nem alakulnának ki náluk a daganatok – ez tehát a Peto-paradoxon.

„A tudományos vicc szerint a bálnáknak már rákkal kellene születni, és ezért nem is létezhetnének, pusztán azért mert túl nagyok”

– állatja Vincent Lynch a Buffalo Egyetemről a magazin szerint. A kutató szerint erre csak az lehet a magyarázat, hogy a tengeri emlősök úgy fejlődtek, hogy szervezetük jobban védett a rák ellen.

kardszarnyu_delfin-rak-dns-ujszulott 136-227 kg közötti súlyú, 1,8-2,1 méter közötti hosszúságú újszülöttet hoz világra egy kardszárnyú delfin (Fotó: MTI/EPA/Mike Aguilera)

Sokat kell még tanulmányozni ezt a jelenséget, hogy jobban megértsük. A tudósok most 1 077 a rákot elnyomó, úgynevezett tumor szupressor gént elemeztek. Összesen 15 emlős fajt, köztük hét cetfélét vizsgáltak meg.

Az eredmények alapján a tengeri emlősöknél azért lehet alacsonyabb a daganatok kialakulásának kockázata, mert a cetfélék génjei hatékonyan akadályozzák meg a DNS károsodását és a tumor terjedését is.

A kutatók vizsgálatai szerint a rákot megakadályozó gének 2,4-szer gyorsabb arányban termelődnek a cetfélékben, mint más emlősökben.

Az természetesen nem lehetséges, hogy a bálna géneket az emberekbe bejuttatva tegyük ellenállóbbá a szervezetünket, de ha meg tudjuk találni azokat a géneket amik más állatokban szerepet játszanak a daganatok kialakulásának megakadályozásában, és megértjük a működésüket, akkor ez akár segíthet az emberek kezelésében használható gyógyszerek megalkotásában is.

A címlapfotó illusztráció.