Kemoterápia nélkül is le lehet győzni a daganatos sejteket

 

A hagyományosnak nevezhető sebészi, sugár, és kemoterápia mellett újabban a rohamosan fejlődő immunterápiát is alkalmazzák a rák féken tartására és kezelésére. Ilyenkor a beteg szervezetét hívják segítségül a tumorsejtek felismerésére. Az eljárásnak egyelőre több mellékhatása lehet, gyulladások alakulhatnak ki a szervezetben. Ezért is folynak még újabb és újabb kutatások. Pécsi és debreceni kutatók olyan terápiák megalkotásán dolgoznak, amelyek a gyulladásos betegségekkel szemben is hatékonyak.

A kép illusztráció (Fotó:MTI/Kovács Attila)

A rák évente emberek millióinak halálát okozza, egyike az emberiség előtt álló legnagyobb egészségügyi kihívásoknak. A 2018-as orvosi-élettani Nobel díjat James P. Allison és Hondzso Taszuku kapta egy új rákterápiás módszer kidolgozásáért. A tumorterápia a negatív immunreguláció gátlására épül.

Az immunonkológia az immunrendszert aktiválja

Az immunrendszerünk képes felismerni a daganatot, és ha felismerte, el is tudja pusztítani azokat.

Bartos Ágnes, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati és Onkológiai Klinika onkológiai részlegének főorvosa az M5 Multiverzum című műsorában elmondta, minden szervezetben, az egészséges szervezetben is keletkeznek naponta daganatos sejtek, de ha az immunrendszer jól működik, akkor

a keletkezett rosszindulatú sejteket el tudják pusztítani az immunsejtek.

Azonban a daganatos sejteknek van egy olyan mechanizmusuk, amely során megpróbálják megfékezni, illetve gátolni az immunválaszt. Az immunterápia egyik fő vonala pontosan az, hogy a szupresszor limfociták működését gátolja, tehát

a daganatos sejtek gátló hatását gátolja,

és ez eredményezi a limfociták, az immunsejtek aktivitásának fokozódását. Vagyis a gátlás gátlásával serkentés alakul ki.

Az immunonkológia nem a tumorsejtek elpusztítására fókuszál, mint a kemoterápia. Helyette a szervezetet, az immunrendszert aktiválja. A gyógymódot hazánkban is egyre több helyen alkalmazzák sikerrel, elsősorban a melanóma vagy tüdőrák esetén.


Bartos Ágnes szerint a  melanómák és a tüdőrák terén tapasztalták a legnagyobb hatékonyságot a klinikai vizsgálatok során, mert ezek úgynevezett immunogén daganatok. „Ez azt jelenti, hogy a felszínükön a daganatsejtek sok, antigénnek nevezett fehérjéket, receptorokat tartalmaznak, amelyek jelzésértékűek az immunsejtek számára”– tette hozzá Bartos Ágnes. Ezeket

a jelzéseket az immunsejtek idegenként ismerik fel

és ennek hatására generálódik az immunválasz.

Bartos Ágnes elmondta, a melanómáknál általában az UV-fény hatására keletkeznek nagy számban daganatos eltérések a génekben, illetve termelődnek olyan fehérjék a sejtekben, amelyek aztán immunválaszt váltanak ki. A tüdődaganatoknál a dohányzás generál olyan nagyszámú mutációt a daganatsejteken, amik felismerhetővé teszik azokat.

Folyamatosan kísérleteznek 

Az eljárásnak egyelőre több mellékhatása lehet, gyulladások alakulhatnak ki a szervezetben. Ezért is folynak folyamatosan az újabb és újabb kutatások, pécsi és debreceni kutatók olyan terápiák megalkotásán dolgoznak, amelyek

a gyulladásos betegségekkel szemben is hatékonyak.

A kutatás alapja a peptidek hatásainak vizsgálata. A peptidek kicsi molekulák, ám hatásuk annál nagyobb az emberi szervezetre. Egyes neurodegeneratív betegségeknél például a polipeptidek átalakulnak, ami végül az idegsejtek pusztulásához vezet.

Reglődi Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetének intézményvezetője elmondta, a cél az, hogy a közeljövőben az emberi gyógyászatban is alkalmazni lehessen az eljárást, ehhez azonban  fel kell tárni a különböző betegségek mechanizmusát, hogyan alakulnak ki, és a fehérjék hogyan gátolják meg továbbfejlődésüket.

A most folyó kutatások eredményei olyan emberek életét könnyíthetik majd meg, akik bőr- és ízületi gyulladásokkal küzdenek, de olyan fájdalommal járó gyulladások enyhítésére is szolgálhatnak majd, amelyek a Parkinson-, az Alzheimer-kórral, valamint egyéb stresszes állapotokkal járnak.

A címlapfotó illusztráció.