Nem tűrik el a főnöki igazságtalanságokat a hiperaktivitás-zavaros munkavállalók

 

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat. A friss kutatások azt bizonyítják, hogy a felnőtt lakosság 2,5 százalékát érinti hazánkban. Az ADHD Magyarország Alapítvány tréningcsomagot állított össze, amelynek egyik témája az ADHD munkáltatói szemmel.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A felnőttek gyakran akkor ébrednek rá, hogy a betegségben szenvednek, mikor elviszik gyermekeiket egy elbeszélgetésre, terápiára, és a szakemberrel közösen összegezik a »betegség« jellemvonásait. Mivel egyre több felnőtt érintett az ADHD-ban az alapítvány egy tréningcsomagot állított össze, amelynek egyik témája ADHD munkáltatói szemmel” – mondta Cseriné Demeter Bernadett, az ADHD Magyarország Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Az ADHD-t hatéves kor után lehet pontosan diagnosztizálni 

Az ADHD Magyarországon hetvenezer gyermeket érint. Az ADHD mozaikszó, mely magyar fordításban figyelemhiányos hiperaktivitási-zavart jelent – tudtuk meg Cseriné Demeter Bernadett-től. Hozzátette, az ADHD-t általában hatéves kor után diagnosztizálják, mivel fiatalabb korban nem lehet pontosan beazonosítani.

A hatéves kor alatti gyermekeknél nehezebb a diagnosztizálás,

mivel vannak gyerekek, akik passzivitásba fordulnak, ilyenkor náluk autisztikus tünetekre is gyanakodni lehet. Cseriné Demeter Bernadett elmondta, „az ADHD sok esetben családi minták által is átöröklődik, hiszen a gyerekek adaptálják a szüleik, a szűk környezetük viselkedését”.

Az ADHD munkáltatói szemmel

Fontos önmagunk megismerése felnőttkorban is – tette hozzá –, emellett az is fontos,

megértsük bizonyos élethelyzetekben, szituációkban, miért viselkedünk impulzívan,

miért nem tudunk toleránsak lenni.

Mivel egyre több felnőtt érintett az ADHD-ban az alapítvány öt témából álló tréningcsomagot állított össze, amelynek egyik témája az ADHD munkáltatói szemmel. Az alapítvány elnöke elmondta, azt szeretnék elérni, hogy minél több munkáltató ismerje meg a tünetekkel küzdő munkatársaik viselkedését.

Hozzátette, azért tartják ezt fontosnak, mivel a betegséggel diagnosztizáltak

nehezen tűrik az igazságtalanságot,

és ha úgy érzik igazságtalanság áldozatai lettek, azt nem röstellik, akár kollégáik, akár főnökük tudomására hozni. „Előfordulhat, hogy ilyen esetben felfokozott érzelmi állapotban, hevesen, dühösen fejtik ki véleményüket az ADHD-s munkavállalók. Megtörténhet az is, hogy dühükben tárgyat kezdenek dobálni, hogy levezessék a felgyűlt feszültséget” – mondta Cseriné Demeter Bernadett.

Megtalálni a témát, ami igazán érdekli

Azz ADHD-val küzdő felnőttek és gyerekek esetében kiemelten fontos megtalálni azt a tevékenységet, azt a témát, ami igazán érdekli őket, mivel amíg az általuk érdekesnek vélt témával, tevékenységgel foglalkoznak, teljesen

ki tudnak kapcsolni, le tudják vezetni a bennük felgyűlt feszültséget.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nemcsak az ADHD-val küzdő gyerekekre és felnőttekre igaz, hanem az egész mai társadalomra, hiszen az állandó rohanás, a rengeteg információ nemcsak a ADHD-val diagnosztizált betegekben kelt feszültséget, hanem mindenkiben.

Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Intézetének igazgatója elmondta, a táplálkozási faktorok is egyre kiemeltebb helyet kapnak az ADHD-kutatásban. A felnőttkori ADHD-s betegeknél vizsgálják az úgynevezett impulzivitási tüneteket. Arra is keresik a választ, hogy egy probiotikus kezeléssel – azaz a bélbaktériumok összetételének módosításával – javíthatók-e az impulzív tünetek. A nemzetközi kutatások is vizsgálják, hogy a szénhidrátok szintjének csökkentése gyerekkorban, illetve felnőttkorban javíthat-e az ADHD-s tüneteken.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.