Algákból kinyert fényérzékenységet serkentő gén segíthet a látássérülteken

 

Roska Botond neurobiológus és kutatócsoportja olyan látásérzékelőt fejlesztett, amely a molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiával visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.

Áder János köztársasági elnök adta át Roska Botond neurobiológus-kutatóorvosnak a Magyar Szent István-rend kitüntetést (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Roska Botond neurobiológus látás-visszaállító génterápiája a világon egyedülálló, amit a szakma ez év januárjában a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis-Jeantet orvosi díjjal jutalmazott.

Az új terápia fényérzékenységet hoz létre 

Roska Botond az M1 Életkor című műsorában elmondta, laboratóriumában genetikával, virológiával és a retinával foglalkozott. Majd ezek kombinációival való kísérletezés vezetett a terápia kidolgozásához, mely során vírusokkal juttatnak be genetikai agyagokat a retinába. Kutatócsoportjával

feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.

A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.


A mi terápiánk arról szól, hogy ha valaki teljesen megvakul, akkor a retina bármelyik sejtjébe vissza tudjuk hozni a fényérzékenységet. Ezt úgy érjük el, hogy baktériumokból vagy algákból kiszedünk egy olyan gént, ami ezeket fényérzékennyé teszi, és ezeket becsomagoljuk egy olyan vírusvektorba, amit utána beinjektálunk a szembe”

– mondta a neurobilológus.

A kísérleteket hosszú időn keresztül állatretinákon végezték. A Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriumában a világon elsőként megvalósított technológia alkalmazásával tudtak továbblépni. Roska Botond kiemelte, Szabó Arnold egyetemi tanársegéd, a Retina Laboratórium vezetője Budapesten fejlesztette ki azt a technikát, amelynek segítségével humán retinákat lehet tanulmányozni.

Akár három hónapig is életben tudják tartani a humán retinát

Szabó Arnold elmondta, technikájuk segítségével sikerült létrehozniuk egy túlélő humán retina szövettenyészetet, ami azt jelenti, hogy a donorokból izolált retinát akár három hónapig is képesek életben tartani. Hozzátette,

erre még a világon nem volt példa,

eddig egyetlen laboratóriumnak sem sikerült ilyen hosszú időn keresztül életben tartania a humán retinákat.

A génterápiás fejlesztés, valamint a vírusok előállítása Bázelben történik, ezek tesztelése, illetve az élő szöveten kifejtett hatásuk vizsgálata és elemzése Budapesten zajlik.

Roska Botond állami kitüntetés kapott terápiájáért

Roska Botond munkásságát a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-renddel ismerték el. A kitüntetést, mely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál, Roska Botond augusztus 20-án vette át Áder János köztársasági elnöktől.

A díj kapcsán Roska Botond elmondta, „soha nem gondoltam volna, hogy a hazámtól egy ilyen nagy megtiszteltetést kapok, talán a legnagyobb elismerés, amit valaha kaptam. Magyarországon születtem, itt nőttem fel, magyar vagyok, és jólesik az embernek, hogy ha a saját közössége, a saját hazája megbecsüli”.

Roska Botond kísérletei és módszere jelentőségét az is növeli, hogy a következő évtizedekben várhatóan nő az időskori sárgafoltsorvadással küzdők száma, és ezeknek a betegeknek is megoldást jelenthet a Roska-módszer.