Suhajda Szilárd első magyarként, oxigénpalack nélkül jutott fel a világ egyik legveszélyesebb hegyének, a 8611 méteres K2 csúcsára. Ezt a kalandot biztosan nem felejtik el társával, Klein Dáviddal. És, ha már felejtés, egyáltalán mely idegpálya felel emlékeink tárolásáért?
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Azt eddig is tudtuk, hogy az agytörzsben elhelyezkedő ősi agyterületnek fontos szerepe van az emlékezet működésében. Nyíri Gábor és kutatócsoportja áttörő tudományos felfedezésként egerek agyában lokalizálta az idegpályát, amely az emléknyomokat rögzíti – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.
Depresszió, szorongás, poszttraumás stressz esetén az emberek erőteljesen emlékeznek a negatív élményeikre
A hippokampuszban a memóriát a piramissejtek egy csoportja képes rögzíteni, de az, hogy ez a csoport mekkora legyen, sok mindenen múlik. Például az agyban lévő interneuronokon. Az agytörzsben található egy olyan sejtpopuláció, ami képes ezeket az interneuronokat szabályozni és képes meghatározni, hogy egy adott emléknyom – amit éppen átél az élőlény – rögzüljön-e vagy sem – mondta Nyiri Gábor, az MTA tudományos főmunkatársa.
A felfedezett idegpályának több agyterület irányából van bemenete, és a Kísérleti Orvostudományi Intézet csapatának egyik következő célja, hogy az emberi agyban is igazolja ennek működését. Ha ez sikerül, az hatalmas eredményeket jelenthet a memóriaproblémák kezelésében.
Ez egy visszacsatolást, gyakorlatilag egyfajta rossz tanulást idéz elő az emberekben, és ezek a rossz emlékek nagyon felerősödnek bennük.
Viszont vannak olyan betegségek is, amelyekben a memória sérül, mint például az Alzheimer-kór, amelynél nem emlékszik megfelelően az ember bizonyos emlékekre. Mind a kettőben előfordulhat, hogy szerepet játszik ez a sejtpopuláció – folytatta Nyíri Gábor.
Az emlékezetbetegségek jelenleg az egyik legnagyobb feloldandó terhet jelentik az egészségügy és a társadalom számára. A nemzetközi agykutatásban pedig egyre nagyobb a verseny a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséért.
Suhajda Szilárd és Klein Dávid júliusban visszatértek a K2-re
Suhajda Szilárd a világ technikailag legnehezebb nyolcezres hegyi expedícióját teljesítette sikerrel július végén. Klein Dáviddal két év után tértek vissza Pakisztánba, hogy meghódítsák a 8611 méteres Himaláját.
„Egy olyan akarás vezérelt az elmúlt években, hogy nyilvánvaló volt számomra, hogy a K2 a cél. Jól tudtuk azt, hogy vissza fogunk térni a K2-re együtt” – mondta Suhajda Szilárd hegymászó.
Klein Dávid bizonytalan egészségügyi állapota miatt visszafordult az alaptáborba, Suhajda Szilárd pedig 15 óra menetelés után ért célba.
„Az első dolog, amit tettem, az volt, hogy Dávidnak rádióztam, és elmondtam neki, hogy itt vagyok, és megcsináltuk” – folytatta Suhajda Szilárd.
„Mind filozófiai értelemben – ahogy a hegyeket látjuk – és amilyen elvek szerint, etikai normák szerint mozgunk a hegyek között, és szakmai értelemben is hasonló az érdeklődésünk. Egyikünk se mondott soha olyasmit, amiből a másik arra következtetett volna, hogy valamilyen módon a veszély fűszerezné vagy érdekesebbé tenné a kihívást. A veszélyt mindketten olyasminek látjuk, ami közben minimalizáljuk a tragédia lehetőségét, és maximalizáljuk a sikerességet. Az, hogy a képlet tényleg így legyen mindkettőnk fejében, és ne csak mondjuk, ez nagyon fontos” – tette hozzá Klein Dávid expedíciós hegymászó.
A közös képletmegfogalmazás alappillér a sikeres csapatmunkához. Legyen szó magyar agykutatókról, akik a sejtkutatásban érnek el eredményeket, vagy extrém „fellegjárókról”, akik a hegyek hívására válaszolva mutatják meg, milyen ajándékokkal gazdagíthatja az embert az elhatározás, a kemény munka és a kitartás.
