Pestis és lépfene – baktériumok, amelyeket száz éve legyőzött az orvoslás, elviekben nem okozhatnak már járványt, azonban a klímaváltozás előhozhatja ezeket a betegségeket. Szakértők szerint a vírusok és baktériumok egyaránt jól bírják a jeges hideget, így sokáig „túlélhetnek” mínusz 40-70 fokban is.
Mi mindent rejthetnek az óriási jégtáblák, amik olvadni kezdtek? – hangzott el a kérdés az M1 Ma reggel című műsorában. Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta: a már előkerült, hagyományos kórokozók nem okoznak gondot, hiszen azok már korábban is jelen voltak a bioszférában, lehet ellenük védekezni – hangsúlyozta.
A professzor hozzátette: fontos tudni, hogy a vírusok sokkal érzékenyebbek, mint számos baktérium. A spórás baktérium – mint a lépfene is – sokkal ellenállóbbak, mint a legerősebb vírusok, tehát a mínusz 40-70 fok közötti jégtáblákban ragadt vírusok, baktériumok megőrzik fertőzőképességüket, ahogy a spórák is.
Jégben nem mutálódik a vírus
Amennyiben sérül egy vírus nukleinsav szekvenciája, semmi gond nem lesz – hangsúlyozta a professzor. Elmondása szerint a vírusok nagy előnye, hogy nincs önálló anyagcseréjük, tehát megsokszorozni nem tudják magukat, így mutációra sem képesek, amennyiben önállóan vannak jelen a jégben. Mutáció csak a sejten belül fordulhat elő.
Amikor a sejttel termeltetik magukat, a sejt téveszt – hangsúlyozta. Hozzátette: azért veszélyesek az RNS-vírusok, mert az emberek genetikai információi DNS-be vannak kódolva. A DNS-vírusok sokkal kevésbé változékonyak, mert a DNS-re vannak javító mechanizmusok. AZ RNS-vírusok esetében ilyen javító funkció nincs, tehát az RNS-vírusok között a mutáció sokkal gyakoribb – fejtette ki a szakember.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Carlos Duarte)
Újra felütheti fejét a lépfene?
Rusvai Miklós elmondta: a jégtáblák magas lépfenetartalma valószínűleg a nagyszámú jégbe fagyott állattetemmel magyarázható. Ez a baktérium jelenleg is előfordul, gyakorta Magyarországon is megjelenik, amikor például egy régi dögkút spórái felszínre kerülnek.
A professzor szerint a globális felmelegedést nem a jégtáblák vonatkozásában kell figyelnünk, és nem ez jelenti számunkra a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy olyan különböző kullancs- és szúnyogfajok terjedhetnek el, amelyek úgynevezett vektorként viszik át emberről emberre, állatról állatra, valamint ember és állat között a megbetegedést.
Ezek a vektorok télen sem pusztulnak ki, a globális felmelegedésnek köszönhetően tavasszal hamarabb kezdenek szaporodni, és akár új fajok is megjelenhetnek – fogalmazott a professzor.
Rusvai Miklós kifejtette: nem lehet tudni azt, hogy például a malária újra megjelenik-e Magyarországon, hiszen bár az a szúnyogfaj, amely képes volt a betegség hordozására, már kihalt, de nem jelenthető ki biztosan, hogy ez így is marad.
