×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A veszélyeztett nyelvek eltűnésével az emberiség fontos ismereteket is elveszthet

 

Nagyjából minden negyedik hónapban kihal egy nyelv a Földön. Ahogy pedig a ritkábban beszélt őslakos nyelvek eltűnnek, a szájhagyomány útján terjedő tudásuk is elveszhet, pedig az még a 21. században is értékes lehetne.

Egy friss kutatás szerint több mint 12 ezer módon használják gyógyításra a világ különböző őslakos közösségei a növényeket. Azonban az esetek 75 százalékában ezek a módszerek csak egy-egy helyi nyelvhez kötődnek. Ha pedig a kevesek által beszélt nyelvek egyedi szavai eltűnnek, akkor velük együtt eltűnhet a tudás is – a kutatásról a ScienceAlert tudományos magazin számolt be.

A nyelvek kihalása világszerte létező jelenség a globalizációval párhuzamosan, jellemzően a több ember által beszélt nyelvek felváltják a kevesek által beszélteket.

Nagyjából minden negyedik hónapban kihal egy nyelv. Napjainkban 6–7 ezer nyelvet beszélnek világszerte, de ezeknek akár a 90 százaléka is kihalhat 2100-ra.

Egy Észak-Amerika, Pápua Új-Guinea és Amazónia őslakos nyelveivel foglalkozó kutatás is rávilágított arra, hogy mennyi fontos információ veszhet el a nyelvek kihalásával.

Furcsa módon például a gyógyhatású növényekről meglévő tudásunkat jobban veszélyezteti az őslakosok nyelvének elvesztése, mint a környezetpusztítás.

A kutatásban megvizsgált 3597 gyógynövénynek mindössze az öt százaléka szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján. Valójában tehát a növények kevésbé vannak veszélyben, mint a hozzájuk kapcsolódó tudás, amit az őslakosok évezredek óta adnak át róluk generációról generációra.

Pápua Új-guineai táncosok (Fotó: MTI/EPA/Fazry Ismail)

A kutatók megállapították, hogy a gyógynövényekhez kapcsolódó speciális ismeretek 86 százaléka kapcsolódik ezekhez a nyelvekhez Észak-Amerikában, Amazóniában pedig a 100 százaléka. Éppen ezért a jövőben az amerikai kontinensen kell a legnagyobb erőfeszítéseket tenni az ismeretek feljegyzésében.

Pápua Új-Guineában ebből a szempontból valamivel jobb a helyzet, itt az ismeretek 31 százaléka kötődik az őslakosok nyelvéhez. Bár ez lehet, hogy nem pontos adat, mivel itt kevesebb nyelvészeti felmérés történt, és itt is gyorsan szorulnak vissza az őslakos nyelvek.

A nyelvek eltünése miatt egyébként jövőre az ENSZ meghirdeti az őslakos nyelvek évtizedét, hogy felhívja a problémára a figyelmet.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem őrzik meg ezeket a nyelveket, akkor fontos ismereteket veszthet el az emberiség a növényekről, az állatokról és a fenntartható földhasználati módszerekről.

Eddig a magasabb rendű növényeknek mindössze a hat százalékát tanulmányozták, ami azt jelenti, hogy közel sincsenek pontos ismereteink az őslakosok által használt gyógynövényekről. Tehát nem biztos, hogy mindegyik ilyen gyógyhatású növény megfelel majd a szigorú tudományos elvárásoknak, azonban van már olyan, aminek bizonyították a hatékonyságát. Például egy ausztrál őslakosok által alkalmazott gyógynövény esetében már kimutatták annak antibiotikum-szerű hatását, ami hasznos lehet mindenki számára az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.

A kutatók szerint azonban a hatékonyságuktól függetlenül fontos lenne a tudás megőrzése kulturális és örökségvédelmi szempontokból is.

A címlapfotó illusztráció.