×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A Földközi-tenger térségének legnagyobb földrengése nem úgy zajlott, mint korábban gondolták

 

A földrengés olyan szökőárt keltett, ami több várost, köztük az ókori Alexandriát is elpusztította. A kutatók friss eredményei alapján lehet, hogy a jelenlegi földrengés előrejelzési modelleket is át kell alakítani.

A történelmi feljegyzések szerint 365-ben a Mediterrániumot egy hatalmas földrengés rázta meg, ami a becslések szerint a Richter-skála szerint legalább 8-as erősségű lehetett.

A rengés, és az azt követő szökőár több tízezer ember halálát okozta, elpusztította az egyiptomi Alexandriát és több más várost is.

Új kutatások szerint a pusztító földrengéssel kapcsolatos korábbi feltételezések tévesek lehetnek, ez pedig teljesen átalakíthatja a régióra vonatkozó mai földrengés és szökőár modelleket is – erről számolt be a ScienceAlert tudományos magazin.

Mostanáig úgy gondolták, hogy a Kréta alatti Hellén alábukási zóna okozta a hatalmas földrengést, de az új eredmények szerint a Kréta nyugati, délnyugati parjainál lévő normál vetők állhatnak a parti szakaszok jelentős emelkedése mögött. (A normál vetőkről akkor beszélünk, amikor az egymás mellett elcsúszó kőzetrétegek mozgásiránya a vetősík dőlésirányával azonos, tehát itt nem csúszik teljesen az egyik kőzetlemez a másik alá).

Ma már radiokarbon kormeghatározást alkalmazva képesek vizsgálni a kutatók azt, hogy a korábbi partvonalak hogyan változtak a földrengések hatására.

A mostani eredmények alapján a partszakaszok akár 9 métert is emelkedhettek a vizsgált időszakban, ezzel pedig hatalmas mennyiségű tengeri élőlény került szárazra és pusztult el. Ezek a kagylóhéjak és egyéb maradványok fontos bizonyítékok az események rekonstruálásában.

A kutatók Kréta szigetének számos pontján gyűjtöttek ilyen szárazra került korall maradványokat, amiknek meghatározták a korát, és ennek segítségével modellezték a történeti földrengéseket.

Az eredmények szerint földrengések sorozata okozta a korábban tengerben lévő rétegek megemelkedését, még a legendás 365-ös földrengés előtt, a Krisztus utáni első században.

Az új elméletet más közvetett bizonyítékok is alátámasztják a kutatók szerint, például az ókori kikötő, Falasarna elhagyása Kr. u. 66-ban.

Az eredmények alapján a jelenlegi földrengés előrejelzési modelleket is át kell alakítani. A Hellén alábukási zóna lehet, hogy kevésbé veszélyes, ugyanakkor a térség számos normál vetője komolyabb gondot okozhat, mint azt korábban gondolták. Sőt lehetséges az is, hogy a nagy 365-ös földrengés se az alábukási zónához kapcsolódott, hanem a térség normál vetőihez.

A kutatók további vizsgálatokat is terveznek, hogy még pontosabb képük legyen a Földközi-tenger térségének tektonikus mozgásairól.

A címlapfotó illusztráció.