×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Így válhat hamarosan lehetővé Mátyás király újratemetése

 

Az egyik legnagyobb magyar király 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Idei születésnapja azért is különleges, mert könnyen lehet, hogy több száz év hányattatás után, 2021-ben sikerül beazonosítani Mátyás király földi maradványait. Ha ez megvalósul, akkor méltó módon, nemzeti kegyhelyre temethetik a magyar népmesék igazságos királyát.

Január végén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be, hogy a Magyarságkutató Intézet munkatársainak egy horvátországi templomban, a lepoglavai pálos kolostorban sikerült azonosítani Mátyás király fiának és unokájának sírját.

Corvin János és Corvin Kristóf csontjai tehetik lehetővé, hogy a székesfehérvári osszáriumban lévő összekeveredett királycsontok közül el lehessen dönteni, hogy melyek Mátyás királyéi.

matyas_kiraly-corvin_janos-genetika-lepoglava A lepoglavai feltáráson megtalált leletek (Fotó: Magyarságkutató Intézet)

Február elejére a Horvátországban vett minták alapján a Magyarságkutató Intézetben már sikeresen azonosították a Hunyadi-család DNS-profilját is – ezt lehet majd felhasználni a székesfehérvári csontok vizsgálatában.

Az idáig vezető folyamat, a királysírok archeogenetikai kutatása 2012-ben kezdődött, amikor az egyetlen, biztosan azonosítható királyunk, III. Béla sírját a Mátyás-templomban felnyitották. Itt sikerült azonosítani a király DNS-ét, majd ez alapján nagyapja, II. Vak Béla maradványait. Az ekkor meghatározott DNS lehetővé teszi az összes Árpád-házi uralkodó maradványainak elkülönítését is.

szekesfehervar-nagyboldogasszony-bazilika A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika a középkori Magyarország egyik legfontosabb központja volt, de sajnos a török kor alatt elpusztult. 15 magyar király földi maradványai fekszik itt, most megnyílik az esély az azonosításukra (Fotó: MTI/Koppán Viktor Dávid)

A régészek az archeogenetikai vizsgálatok során az apai DNS vonalat vizsgálják, mert az hosszú időszakon keresztül, akár évezredeken át változatlanul öröklődik. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a rokoni kapcsolatokat a kutatók nagyobb távlatokban is megvizsgálják.

Makoldi Miklós a kutatás vezetője a Trend fm műsorában beszélt a Magyarságkutató Intézet munkájáról. Szavai szerint

„az archeogenetikus úgy dolgozik, mint egy igazságügyi orvosszakértő a bűncselekmények esetében, csak annyival nehezebb a helyzete, hogy a DNS-t nem egy hajszálból kell kinyernie, hanem régészeti leletekből.”

Az archeogenetika tudományága az elmúlt harminc évben fejlődött ki, miután a kutatók rájöttek arra, hogy régészeti leletekből is kinyerhető a DNS. Az örökítőanyag a csontok bizonyos részeiből vonható ki, ahol koncentráltan marad meg, például a koponya alsó részén található sziklacsontból.

harmadik-bela-koponya III. Béla koponyamásolata a Magyar Természettudományi Múzeumban – hamarosan több középkori királyunk földi maradványait is beazonosíthatják a kutatók (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az archeogenetikusok ebből a sziklacsontból a fogorvosi szerszámokhoz hasonló fúróval és egy körben forgó reszelővel vesznek mintát, majd ezt a csontport elemzik.

A Magyarságkutató Intézet kutatásában most következik az a rész, amikor felnyitják a székesfehérvári osszáriumot. Ebben 15 Árpád-házi és középkori király, valamint számos oda temetett nemes csontjai fekszenek. Több mint 200 ép koponya és több mint 400 töredék közül kell majd megtalálni azt a koponyáját, aminek genetikai állománya egyezik Corvin Jánoséval és Corvin Kristóféval. Makoldi Miklós szerint szerencsés esetben néhány hónap alatt sikerülhet azonosítani Mátyás király koponyáját, de ha az összes maradványt át kell vizsgálni, akkor is végezhetnek egy év alatt.

Igazi szenzáció lenne, ha a horvátországi minták alapján sikerülne Mátyás király földi maradványait elkülöníteni. Ráadásul könnyen lehet, hogy ez csak az első lépést jelenti majd a székesfehérvári királysírok beazonosításában. Megvan rá az esély, hogy a többi, itt nyugvó középkori uralkodónk csontjait is külön tudják majd válogatni a jövőben a kutatók.

matyas_kiraly-corvina-genetika-dns Mátyás király híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódex. Lehet, hogy hamarosan fejet hajthatunk az egyik legnagyobb hatású magyar király sírja előtt (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Corvin János és Kristóf sírjának horvátországi feltárásánál jelen volt Kásler Miklós is, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt a kutatás jelentőségéről. A miniszter elmondta, a végső cél az, hogy a török kor alatt elpusztult székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában lévő maradványokat azonosítani tudják, és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra. A miniszter így foglalta össze a genetikai vizsgálatok jelentőségét:

„Hogyha mind a tizenöt oda eltemetett magyar király személyét azonosítjuk, és elkülönítjük a többitől, akkor ismerve a korabeli szarkofágokat, érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy egy szép nemzeti emlékhelyet hozzunk létre. (…) A következő nemzedékek magyarságtudatát tudjuk erősíteni azzal, ha nemcsak olvasnak vagy az iskolában tanulnak III. Béláról vagy Hunyadi Mátyásról, hanem ellátogathatnak a sírjukhoz, ahol megérinti őket történelmük”.

A címlapfotó illusztráció.