Hiába van ezekben a napokban az évszakhoz képest szokatlanul enyhe idő, a Kárpátok magasabb hegységeiben még igazi a tél. Ha hiányzik önnek a vastag hótakaró, akkor nézze meg, hogy milyen a tél a Kárpát-medence magasan fekvő területein!
A magyar földrajztudomány a Kárpátokat négy részre osztja, Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátokra. Összeállításunkban mindegyik nagy szakasz képviselteti magát, sőt ráadásként az Erdélyi-szigethegység is szerepel a válogatásban. Gyönyörű képeken láthatjuk, hogy milyen a hegyvidéki táj télen.
A Magas-Tátra a világ legkisebb területű magashegysége. Csúcsai tiszta időben akár a Budai-hegységből is láthatóak. Az itt található Gerlachfalvi-csúcs 2655 méterével a Trianon előtti Magyarország legmagasabb pontja volt.
Így néz ki a Magas-Tátra a tőle délre lévő Alacsony-Tátrából.
Zakopane a Magas-Tátra lengyel oldalának legfontosabb városa, a Jézus Szent Szíve-kápolnát megnézve nem csodálkozhatunk azon, hogy télen is szeretnek ide látogatni a turisták.
A honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Kárpátalján ettől nem messze fekszik a Szinevéri Nemzeti Park.
Itt és a Kárpátok hegységeinek más részein sem ritkák a medvék.
A Madarasi Hargita a Keleti-Kárpátok egyik vulkáni maradványa, 1801 méterével Székelyföld legmagasabb pontja.
Itt még a fáknak bőven meg kell küzdeniük a rájuk nehezedő hóval.
A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok része. Erdélyben, Dévától és Vajdahunyadtól délre fekszik.
Végül pedig néhány kép a Pádisról. Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy az Erdélyi-középhegység milyen része a Kárpátoknak, hiszen például a román földrajz Nyugati-Kárpátoknak hívja ezt a területet. Az azonban vitán felül áll, hogy a Bihar-hegység gyönyörű vidék.
Bízunk benne, hogy a koronavírus-járvány elmúltával hamarosan személyesen is fel lehet majd keresni ezeket a csodálatos tájakat.
A címlapfotó illusztráció.
